Milyen lehetőségeim vannak, ha van egy diplomám, de nem akarok benne elhelyezkedni?

1. Keresel egy másik rokonszakot, ami érdekel és át tudsz jelentkezni. A tárgyaid egy részét el is tudod fogadtatni.

2. Ott hagyod a sulit és tanulsz mást. Ha államis vagy, akkor vissza kell fizetni a letanult féléveidet.

3. Befejezed ezt a képzést, utána tanulsz olyat, ami érdekel.

Befejezed, hogy meglegyen a papírod, vagy odébb állsz mielőbb belekezdj abba amibe szeretnél. Már ha van olyan.

Anno én ezért mentem el művészeti középsuli után a világban körbe nézni, dolgozgatni, felfedezni közben:

Mit is szeretnék igazán?

S sok más téren is gyűjtöttem tapasztalatot, kialakult egy jövőkép.

Amit szó szerint táblázatba foglaltam s azon az úton haladok.

Szeretem a hobbim, ami egyben munkám.

Kitörtem a szűrke emberek közül.

Megfordítottam a munka VS pihenő napok számát. (3nap meló - 4 nap pihi).

A szabadidő pedig nagyrészt családra, utazásra, új termék kifejlesztésére megy. 😊

Amit sokan hanyagolnak és kell az élet minden pontjához:

Az igaz önismeret.

(rengeteget elmélkedtem magamról, magammal szemben, másokat megfigyelve, mások tapasztalatai..stb - majd összegeztem fejben pl egy esti séta vagy biciklizés mellett.)

(SZERINTEM) fejezd be, ha csak 1 éved van, de ha nagy undorral csinálod, akkor ne mert nem biztos, hogy fog menni.

De +1 papír sose árt az életben.

Közben menj rá az önismereti részre, ahol nyitott szemmel s szabad elmével kell szemlélned dolgokat, tényeket, de leginkább önmagadat.

Szembe nézni saját pozitív, negatív tulajdonságaiddal. A negatívban pedig rendet tenni: Miből tudsz előnyt kovácsolni, mit kell változtatni...

Ha az elmédet rendezni tudod igazán, onnan gyerekjáték lesz az élet.

Persze az más, ha cselekedni s küzdeni kell. Legbelül tisztán tudod mit szeretnél, milyen szeretnél lenni, milyen jövőkép a cél, minden egyszerűbb és hajt előre.

Sok sikert!

A saját példámból kiindulva. Negatívnak fogok tűnni, de szerintem ez inkább őszinte vélemény lesz, ami kimondja a tényeket.

A 18-19 éves korban hozott döntés igenis sokat befolyásol, pláne, ha további rossz döntésekkel párosul.

Teljes állású munka mellett nagyon-nagyon rossz tanulni, főleg olyannak, aki nem szereti a pörgős, percre beosztott életet. Egy séta, egy hobbid vagy egy kiadós sport helyett tanulni, lefekvésig nyomni, hétvégén a 12 óra alvás helyett is korán kelni - nem egy felemelő dolog. Ahogy az se, amikor képzésre megy a nagy nehezen spórolt pénzed.

Mellett utált munkát végzel és heti 40-45 órát végigszenvedsz a munkahelyen.

Szerintem ne végezd el azt a szakot, ami nem érdekel, pláne, ha nem is piacképes. (nem tudom, az-e).

Jelentkezz át másik szakra!

Én azt bánom, hogy ezt nem tettem meg..

Kicsit off leszek helyenként, de nem értem, hogy miért pontoztak le. A kérdés az volt, hogy milyen lehetőségei vannak. Írtam többet is, és néhányhoz én is írtam személyesebb véleményt, csakúgy, mint mások is. Miért kaptam csak 51 %-ot? Nem értem.

Nem könnyű ez a döntési helyzet, ezért nem gondolnám, hogy bárkinek tuti, 100-osan biztos válasza van erre a kérdésre, meg hogy itt bárki is őszintébb, mint más.

A válaszadás inkább a döntésben segíthet, és az se baj, ha jobban elbizonytalanodik, mert az még több gondolkodásra készteti és még jobban átrágja a kérdést. Ki tud itt 100-ig biztos választ adni?

Hasznos lehet az is, ha valaki csak egy ötletet ír, az is, aki többet. Szóval tényleg nem értem, hogy az én válaszom miért kevésbé hasznos.

Én továbbra is azt gondolom, hogy azt a plusz egy évet érdemes elvégezni, bár az nem derült ki, hogy eddig két vagy négy évet járt-e az egyetemre...De ha pl. 4 évet, akkor főleg érdemes elvégezni, befejezni, mert mint írtam, bármilyen diploma jól jöhet később olyan állásajánlatnál, ahol nem kérnek konkrét szakot.

És ha utálja az egészet, akkor ne ragadjon ebben a szakmában, hanem keressen más szakmát, kezdje el, ha tudja végzettség nélkül, vagy álljon neki és tanuljon mást, ami mellett gondolom szintén kell valamit dolgoznia is. Vagy, ami szintén előfordulhat, minden szakmával más és más a meló más és más cégnél, ez mindig a cég profiljától függ, és lehet, hogy van olyan szeglete a szakmájának, amit még szívesen csinálna, szóval arra is tehet egy próbát.

Több lehetőség, tudom. De ki mondja itt meg a tutit?

2-es válaszoló vagyok.

Nem cseszted el. 22 évesen!!!??? Ezt teljesen máshogy fogod látni 40 évesen, de még 30 évesen is. Akkor visszanézve azt mondod, hogy bárcsak 22 évesen így meg úgy döntöttem volna. Hidd el, tapasztalatból beszélek. Én már annak is örülnék, ha újra 35 lehetnék, mert simán belekezdenék egy 5 vagy 6 éves képzésbe. De így negyvenesen is megteszem, úgy néz ki. Tudom, adott korban mindig azt mondod, hogy már késő, de 5 év múlva visszasírod az öt évvel azelőtti korodat, hogy miért nem akkor hoztál meg egy döntést. Negyvenes éveimben túl öregnek érzem magam ahhoz, hogy karriert váltsak és ehhez egy új sulit elvégezzek, de azért is belevágok, nehogy 45-50 évesen, mikor még minimum 15-20 év áll előttem, hogy dolgozzak, nehogy akkor bánkódjak, hogy nem vágtam bele 5 évvel azelőtt.

Ember!!! 22 éves vagy. 22!!! Megáll az eszem. Irigyellek, hogy még csak ennyi vagy. Hidd el, a huszas éveidben bármit megtehetsz, ilyenkor kell kipróbálni ezt is, azt is, amazt is és semmit ne bánj meg. Amit eddig tanultál, az se veszett ám kárba, hiába hiszed most. Minden összeadódik, még a rossz tapasztalatok is hasznodra válnak.

Ugyanígy voltam. Tudom hogy szar, de már csak egy éved van belőle, ha eddig eljutottál fejezd be szerintem, ne hagyd elveszni. Utána eltudsz menni tovàbbi irányba és amid megvan papírod már azt is feltudod használni. Sose tudod, hol fog jól jönni.

Én is tovább képzem magam, rágyúrtam azért még befejeztem ez előzőt, de nem ebben fogok megöregedni. Inkább felhasználom, amit megszerezten. Ha egy viszonylag áltagos gazdasági szak, akkor tuti lesz haszna.

Mehetsz mesterképzésre ezzel az alappal, szinte bármilyen mestert tanulhatsz.