Hogy működik? /mi kell ahhoz, hogy az ember dolgozhasson?

Így van, tulajdonképpen megbízási szerződéssel működhet a dolog.

A kifizető (megbízó) ebben az esetben csak SZJA-t von le a megbízási díjból és EHO-t fizet be utána, ha a havi megbízási díj összege nem éri el az aktuális minimálbér 30 %-át. Ha eléri, akkor mindent von belőle és fizet utána úgy, mintha rendes alkalmazott lennél munkaszerződéssel.

Ha számlát kér a megbízási díjról a kifizető, akkor kénytelen vagy kiváltani rá az adószámot, mivel az adószám birtokában állíthatsz csak ki számlát, és alapból is csak annak birtokában tudsz számlatömböt venni a nyomtatványboltban. Tehát adószámos magánszemély leszel, aki megbízási szerződéssel keresi a kenyerét.

Nem kell feltétlenül KFT-t, BT-t, vállalkozást alapítani rá...

Arra kell figyelni, hogy a megbízási szerződés személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül függetlenül attól, hogy vonnak-e belőle járulékokat és adót, vagy csak adót.

Ebből kifolyólag a bevételedből levonhatod a tevékenységgel kapcsolatban felmerült kiadásaidat, és a kettő különbözete lesz az adóköteles jövedelem, melynek az adó mértéke 16 %.

Ezt az összeget negyedévente meg kell határoznod, és a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleg címén befizetni az államnak.

Ez arra az esetre vonatkozik, ha magánszemélytől kapsz megbízási díjat.

Ha gazdálkodó szervezettől, akkor ő már az adóelőleg dolgot rendezi, és igazolást állít ki annak tényéről.

De ha nem gazdálkodó szervezet az, akitől bevételt szerzel így, akkor már az után Te vagy köteles kiszámolni az adóköteles jövedelmed és befizetni az adóelőleget negyedévente.

A költségelszámolás 2-féle módon történhet.

Kifizető esetén a várható költség nagyságáról nyilatkoznod is kell, hogy milyen módon vegyék azt figyelembe az adóelőleg meghatározásánál.

1. Tételes költségelszámolás: Ilyenkor a költségeidről a nevedre szóló számlákat gyűjtögetni kell, és azokat levonhatod a bevételedből, úgy határozod meg az adóköteles jövedelmed.

2. 10 % költséghányados módszer: Ilyenkor nem kell számlákat gyűjtögetni, hanem a bevétel 10 %-át tekinted költségnek (még akkor is megteheted, ha egyáltalán nincs semmilyen költséged/kiadásod), tehát a bevétel 90 %-a lesz az adóköteles jövedelem.

Év közben a költségelszámolási módot nem szabad variálni, egyikkel indulsz, azzal csinálod végig az évet.

Eljön az év vége, adóbevallást készítesz az egész évi összesenről, ahol a negyedévente befizetett adóelőleget is feltünteted. És úgyan úgy különbözetet számolsz, mint bárki más.

Év végén viszont van arra lehetőség, hogy ha év közben az adóelőlegeknél a 10 % költségelszámolást választottad, de Neked kedvezőbb lenne a tételes, és a számlákat el is raktad, akkor a tételessel határozd meg az adóköteles jövedelmed, függetlenül attól, hogy év közben a 10 %-ossal számoltál.

Fordítva már nem igaz. Ha tételessel számoltál év közben, akkor az év végi adóbevallásban már nem térhetsz át a 10 %-osra, még akkor sem, ha az Neked kedvezőbb lenne.

Úgy dióhéjban ennyi.