A kistermelő NÉBIH kategória az őstermelő pedig NAV? És akkor a családi gazdaság?

Semmi köze a Nébihnek a Navhoz.

Mindkettőhöz kell mindkettő.

Navtól 7-es adószám, Nébihtől a termékek forgalmazásához, esetleg feldolgozó kisüzemre - őstermelőként ez lehet saját konyhád is - az engedély.

+ Ekáer, ha szállítod is. 40 km-en belül nem tudom azt kérik-e?

Falugazdászt kérdezd meg, de szerintem nincs így maximalizálva, hanem bevételi korláthoz és üzemmérethez Eume egységhez kötött, meg persze termőterülethez is - kis területen egyszerre mindent termelni, ami irreális már szemet szúrhat-, amit be kell írni az őstermelői igazolványba és igazolni kell, hogy milyen művelési ágú és miként is termelhetsz ott (saját, vagy szerződéssel bérelt terület).

Az adókedvezmények összeadódhatnak éves 600.000 Ft összegig adómentesen adhatsz el őstermelőivel 40km-en belül, illetve ugyanez érvényes lehet a család többi tagjára is fejenként.

Amivel számolni kell költség:

kamarai tagsági díj évente 3-5000 Ft

betétlap 3 évre 3000 Ft

Tb-t fizetned kell magad után, ha nincs biztosított jogviszonyod mellette havi 7000 FT.

SZJA-ba csak az éves 600.000 Ft feletti értékesítést kell beírni, ha túllépted.

De a falugazdász elmond mindent, terület alapú támogatáshoz meg MVH regisztráció kell.

A kistermelő az az őstermelő, akinek az éves árbevétele 8millió Ft alatt van.

Szja törvény szabályozza, sok egyéb őstermelői dologgal egyetemben.

A családi gazdaságot be kell jelenteni, feltételei vannak.

Itt olvashatsz róla: [link] (A családi gazdaságok nyilvántartásba vétele...)

Egyszerűbb közös őstermelői igazolványt váltani.

Norbi, ne adj tanácsot őstermelőivel kapcsolatban, mert sok téves dolgot írsz.

"kamarai tagsági díj évente 3-5000 Ft"

Árbevételtől függően tagdíjfizetési osztályonként 2 - 5 -10 - 15 - 30 ezer forint (www.nak.hu)

"Tb-t fizetned kell magad után, ha nincs biztosított jogviszonyod mellette havi 7000 FT."

Azon őstermelők 99%-a, akinek nincs biztosítási jogviszonya, biztosított őstermelővé válik a törvények alapján és maga után kell fizetnie a nyugdíj- és eb.járulékot.

Nav 06. füzetében megtalálod.

"SZJA-ba csak az éves 600.000 Ft feletti értékesítést kell beírni, ha túllépted."

Ezzel szemben a törvény:

"23. §287 A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia."

"De a falugazdász elmond mindent"

Ezt meg végképp ne képzeld. Elmond dolgokat, főleg ha rákérdezel. De vannak olyan dolgok, amiket nem, vagy rosszul/tévesen mond el (főleg adózással és járulék fizetéssel kapcsolatban)

Bármit mond, érdemes leellenőrizni a neten a törvényekben, jogszabályokban.

Abszolút jó amit írsz, én csak a legalalapabb dolgokkal számoltam, illetve ugye olyan optimalizálási lehetőségek, hogy nem kell a 99%-nak annyit fizetni maga után amennyiben nincs biztosított jogviszonya, ha pl. december közepén váltja ki az őstermelőit, ami után a következő évben, csak ezeket az alapokat fizeti, majd második évtől az általad írtakat.

Legalábbis, amíg én az volt az egy évben így oldottam meg.