A feleségem bevallotta, hogy négy éve, mikor még jegyben jártunk, megcsalt. Átmeneteileg elköltöztem otthonról, és most nem tudom, mi lesz. Mit tennétek, ha ez veletek történne?

Annyira ismerős a stílusod kérdező! Volt pár hete egy kérdés, az asszonyka elvetette a gyereket, és a férj bosszúból (rekordidő alatt!) elvált tőle.

Már akkor is kamunak tartottam azt a kérdést, nem te vagy az véletlenül? Ugyan az a szitu itt is szinte: Asszonyka hibáztatása és lejáratása, a férj röviden írogat ide, bosszút forral, majd pár oldal után kijelenti hogy elválik.

Ugyan az, minden klappol. Szerintem te unatkozol.

Logikázgatva kicsit én két dologra jutottam:

1, Jól leitta magát, azt sem tudta mit csinál. Megcsalt, megbánta, eddig ette magát és most hogy kapott egy nagy érzelmi löketet a nyaklánc miatt, kibukott belőle a dolog

2, Folyamatosan megcsalt a mostanság divatos "nem kapom meg tőle amire vágyom" kifogással, és most hogy rájött hogy mégiscsak kapható vagy a romantikára nagy szerelembe esett, és a jó útra térés kezdeteként bevallotta hogy na bumm, így jártál.

A mai világban a második eshetőségre gyanakszom.

Csak nézd meg a válaszokat: jajjajjaj pofán vágtad!

Nem vagyok az erőszak híve, de egy csattanós pofon még mindig a negatív érzelmek kitörését jelenti. Reflexből jön, önvédelemből. Mondhatni, természetes dolog.

Akkor lettél volna olyan állat mint ahogy beállítanak ha utána jól meg is rugdosod :)

Nem értem én az embereket...

Valóban vannak olyan esetek amikor érdemes egy kapcsolatot megmenteni, de ez nem az.

Láthatóan kiábrándultál belőle, már nem lenne az igazi.

Semmi okod nincs rá hogy mellette maradj, se 50 éves nem vagy se közös gyereketek nincsen.

Kívánom hogy legközelebb jobban válassz.

Szóval Kérdező, mint az előbb már kérdeztem, mit is vesztettél? Szóval szerintem először most aludj rá egyet, aztán tiszta fejjel gondold át, hogy valóban ennyit ér neked a házasságod, hogy felrugod egy alkalmi ügyért, ami ráadásul az esküvőtök előtt történt?

Mert - bocsánatot kérek - a mostani, ide leírt reakcióidról nekem a homokozóban toporzékoló óvodás jut eszembe, akinek elvették a dömperét, és nem egy komoly férfi.

"Nem vagyok az erőszak híve, de egy csattanós pofon még mindig a negatív érzelmek kitörését jelenti. Reflexből jön, önvédelemből. Mondhatni, természetes dolog.

Akkor lettél volna olyan állat mint ahogy beállítanak ha utána jól meg is rugdosod :)

Nem értem én az embereket..."

Hát, én se értelek téged!

A pofon az oké, természetes, de "milyen rendes vagyok, hogy nem rugdostam meg!"

Hol élünk, jó ég!

Eddig hülyeségnek tartottam, hogy az utcán hisztiznek, meg tüntetnek a családi erőszak ellen, de most már elgondolkodok, hogy igazuk van-e...

A Kérdező meg tényleg óvodás szinten van, mondom, ha kiderülne minden megcsalás, és így reagálna mindenki, tele lenne az ország agyba-főbe vert férfiakkal, és nőkkel, meg elvált emberekkel.

Az említett rugdosós vagyok :))

22 éves vagyok, nő, és lassan feleség.

Az életben egyszer nem ütött meg senki, mert a leghisztisebb kedvemben sem adtam rá okot. És én sem ütöttem még a kutyát se meg soha.

De veled ellentétben, én tanultam PSZICHOLÓGIÁT.

Ahogy kifejtettem, ez egy nem tudatos cselekvés ha valaki első felindulásában lekever egy pofont. Ebből kiindulva, mivel annyira sokan ezt egy megbocsáthatatlan gorombaságnak írták le: ez akkor lett volna az, ha megveri a kedves asszonyt.

Így érthetőbb, ugye?

Nem azt mondtam hogy pofozkodni kell mert az szép és jó.

Ha azért képelte volna fel a csajt a kérdező mert nem főzött vacsorát, akkor természetesen hihetetlen szemétláda lenne.

De ez nem olyan eset, amikor őt kellene szidni.

"De veled ellentétben, én tanultam PSZICHOLÓGIÁT."

Hát ezt nagyon bebuktad, mert én is tanultam pszichológiát, nem is keveset, sőt most is ilyen területen dolgozom!

Ha tanultál pszichológiát, akkor azt is észre kellene venned, hogy a Kérdező milyen gyermeteg, és milyen sz.arul reagálja le ezt a 4 évvel ezelőtti affért.

Engem is csaltak meg, mikor még csak jártunk. Elfelejteni nem fogom neki, de megbánta, azóta még jobban odafigyelünk a kapcsolatunkra, összeházasodtunk, gyerekünk van, útban a második. Nem egy szar alak, csak megbotlott. Több esélye nincs, de hatalmas hiba lett volna akkor otthagynom, nagyon jól megvagyunk.

A feleséged 4 éve hibázott (szerintem is hülyeség volt most elmondani neki, de valószínűleg a gesztusod (nem a pofon) ekkora bűntudatot keltett benne,h mennyire szereted), azóta valószínűleg csak rád koncentrál, én adnék neki még egy esélyt. Nem tegnap tette és a reakcióból látva, nagyon megbánta.