Miért nem haltak ki a hüllők?

#20 a meteor után nem csak a légkör hűlt le és köszöntött be a táplálékszegénység, de a légkör összetétele is változott (kevesebb lett az oxigén részaránya). A nagy testű monstrum dinók ezt már nem bírták. Minél specializáltabb egy faj annál kevésbé tud reagálni a környezet megváltozására. S fordítva minél kisebb, minél gyorsabb a reprodukciós ciklusa annál nagyobb az esély az alkalmazkodni képes mutációkra.

A kroki elég "ütésálló", bírja az éhezést, a lecsökkent táplálékmennyiséget (az utódok kisebbre nőnek), nem igényes, opportunista, nem specializált, elvan dögökön is. Olyan a vadászterülete ami mindig is van, volt, lesz: folyók, tavakhoz inni járó állatok. Ha egy területen csak egy minimális mennyiségű potenciális préda maradt - mivel annak is kellett innia járni - azzal már ki tudja húzni. Fél méterestől 6-8 méteresig mindenféle krokit találsz. A táplálék mennyiségéhez igazodnak az egyes alfajai.

A tojásevésben mi a nem logikus? Mind a mai napig van ilyen. Hogy mondja egy nem is olyan régen történt példát a dodók kihalásához is nagyban hozzájárult az ,hogy a telepesek disznói, kutyái stb megették a tojásaikat. Persze nem azt mondom ,hogy mindegyik nekiállt s egyszerre megették minden nem-madár dinoszaurusz tojását. Az már elég gebasz egy fajnak ha eszik a tojásait de a többi tojásrakó valamit sikeresebben csinál. Mondjuk ahogy írtam a gyíkok, kígyók eldugottabb helyekre fészkeltek. Az ő tojásaikat is ehették de ha azok jobban el vannak dugva akkor ritkábban találják meg. Vagy ha egy évben kétszer raknak tojásokat akkor máris megduplázták az esélyeiket azokhoz képest akik csak egyszer.

Mondjuk erre mondhatod ,hogy ott vannak a krokodilok. Ők vigyáznak a fészekre, egy darabig az után is ,hogy kikeltek a kicsik, s ha egy másik faj rosszabb szülő (vagy egyenesen semmilyen utódgondozás nincs nála) akkor neki szintén könnyebben megeszik a tojásait.

Vagy az sem mindegy a kikelő lény mennyire önálló. Gyíkok, kígyók, teknősök, de még a krokodilok is gyakorlatilag ahogy kikelnek már önállóak. A madarak általában kevésbé (persze ott is vannak kivételek, lásd: kivi) de ezt lehet kompenzálni elég fejlett utódgondozással. Ott vannak napjainkban a pandák akik a kihalás szélén vannak s alig akarnak szaporodni, úgy tudom nem is éppen mintaszülők.

Az pont rosszabb ha több hasonló faj van egy helyen mert akkor több versenytárs van ugyan abban a ringben. A fittebb marad fenn, ahogy mindig is. Ahogy írtam korábban szerintem felesleges csak egy tulajdonságot kipécézni. Itt biztos ,hogy több dolog és sok-sok szerencse játszott közre. Van akiknél a hidegvérűség volt nagy segítség, másoknál pont a melegvérűség előnyei segítettek sokat. Volt amelyik nagyon szapora volt, más inkább az utódgondozásban jeleskedett.