Állatvédők nem gondolják, hogy a tömblakás kicsi a családoknak, mint tyúknak a régi ketrec? Ez ellen nem kéne tiltakozni?

Na, sokat közeledett az álláspontunk. Azt viszont még mindig nem érted, hogy nem vagyok híve a ketreces tartásnak, pláne nem a régi rendszerű ketrecekben. Viszont belátom, hogy globálisan képtelenség ellátni az egész emberiséget jó minőségű, szabad tartásban nevelt állatok húsával, tojásával, tejével, etc... Az ideális az lenne, ha minden arra alkalmas helyen ilyen módon tartanák az állatokat, illetve ha minden fogyasztó ilyen minőségű élelmiszert vásárolna, aki megteheti. Hogy a háztájiról ne is beszéljek! Súlyos %-okról van szó.

Azt hiszem, az állatok pszichéjéről még mindig téves elképzeléseid vannak. A tyúkok nem vágynak a napfényre, a tágas térre, és a szabadságra. Bár elismerem, hogy emberként ezt nehéz megérteni. Ha biztonságban érzik magukat, van kajájuk, nem zaklatják őket a kakasok, nem kell verekedniük a rangsorért, akkor már bőven elégedettek a sorsukkal, egyszerűbben szólva, "boldogok". Ha a szabadban gólyákat, és más nagyobb madarakat látnak a fejük fölött, verekedniük kell a rangsorért, el kell viselniük a kakasok zaklatását, rókák, kutyák molesztálják őket éjjel nappal, akkor lehet, hogy nem olyan boldogok, mintha bent élnének az új típusú kis ketreceikben. Jelenlég még nincsenek tyúkjaim, de már 80%-ban kidolgoztam egy olyan szabadtartásos technológiát, amiben a fent említett stressz források ki vannak küszöbölve. Jelenleg ugyanis a nagy állatvédők szégyenére nincs olyan ajánlás, ami alapján be lehetne állítani egy szabad tartásos tojó farmot. Sok helyen már az is szabad tartás, ha kint vannak egész nap a tűző napon, egy alul méretezett röpdében... Szóval, azért árnyaltabb a kép, mint sokan gondolják. Nincs fekete, és fehér. Egy ketrecben is lehet boldog a tyúk, és a szabadban is élhet rettegésben, a fajtársai által elnyomva, "boldogtalanul".