Lelkiismeret furdalásom van de nagyon. Szerintetek helyesen cselekedtem?

Jesszus ez durva!

De állattartó gazdiként át tudom érezni a kétségbeesésedet. Nekem ugyan cicám van de az egyik régi cicám pont a szemem előtt halt meg mert berohant valami eszetlen dög az udvarra és elkapta. Kész ideg összeroppanás volt. Sajnálom. Ki fogod heverni de nem tehettél mást természetes, hogy véded a sajátodat. Sajnálom a másik kutyust is de inkább a gazdája érdemelte volna meg a késelést. Ő hol volt addig?

Elsőnek meg mégis melyik kutyát kellett volna hívogatnia? A sajátját miközben a torkán van a másik és az életéért küzd vagy a másikat, aki eleve nem is az övé és véletlenül se hallgat másra, és egyébként is azzal volt elfoglalva, hogy a másikat taccsra tegye?

Ha a tortenet igaz akkor szerintem jol cselekedtel. Ebben a helyzetben en is ezt tettem volna, viszont en miutan felnyarsaltam volna, haza vittem volna. 1 reszet megsutnem es a kutyammal egyutt gyozelmunk szimbolumaul megennenk. A tobbi reszet pedig betoltenem a kutya sajat belebe, igy lenne kolbasz is telire ( kesobb termeszetesen megfustolnem).

mmmm... Nincs is attol jobb...

előbb egy pár gondolat általánosságban: az ember ösztönösen védi magát, és a családját, értékeit. nyilván, ha valami kutya nekimegy az enyémnek, akkor mindent megteszek azért, hogy baj nélkül kilábaljunk a dologból, akár a másik állat halála árán is (ilyenre még sosem volt példa szerencsére, általában hamar leszedtem a kutyáimról a támadókat, főleg ha a másik gazda is jelen volt).

a konkrét eset nekem is sok szempontból sántít... egyrészt totál irreleváns, hogy milyen keverék volt a másik, ha egyszer megtámadott, ez a pitbullozás nekem kicsit hatásfokozónak tűnik, ugyan úgy, mint a nyakfogás. de ez még bele is férne a sztoriba, a késelést viszont erősen furcsállom. ha látott már valaki verekedő kutyákat, akkor tudja, hogy azok ritkán állnak meg, hogy szép célpontot adjanak... visítás van, morgás, és folyamatos mozgásban van az egész jelenet, méghozzá nagy sebességgel! még azokat a kutyákat is nehéz egyenként elkapni, akik egymásnak mennek (tehát egyik sem menekül), mert azért elég nagy távolságot tudnak megtenni és igen gyorsan a harc hevében, de ha az egyik gyengébb és elfutna, akkor pláne... (egyszer a fél éves kutyámat támadta meg egy labrador, fél pillanat alatt a totál sík területen megtalálták az egyetlen susnyást, és a csipkebokor alá mászva tudtam leépíteni a labit a sajátomról). szóval az, hogy csak úgy beszúr valaki egy késsel, az nekem marhára meredek. még annak is örül ilyenkor az ember, ha valamelyik kutya nyakörvét meg tudja fogni harapás nélkül... még ha azt írta volna, hogy bordán szúrta, akkor hajlamosabb lennék elhinni, ez így elég scifi. nem beszélve arról, hogy a pitek bőre nagyon vastag, nagyon izmosak, valami hiperéles kés kellene ahhoz, hogy egy vágással kiiktassa őket. (aki vágott már életében nagyobb testű állatot, az tudja, miről beszélek)

Szerintem is kitaláció...

Másrészt igen az ember ösztönösen védi magát,bár én bevallom őszintén,hogy nem csatafelszereléssel járok kutyát sétáltatni.Se kés,se semmit nem hordok magamnál...