Mi a legjobb ism. Terj. Sorozat dinoszauruszokról?

Olyat nehéz találni, mert a legtöbb vagy nagyon elavult, vagy eleve rossz.

A leghíresebb az 1999-es Walking with Dinosaurs (Dinoszauruszok, a Föld urai) a BBC-től, de ez már mind látvány, mind tudományosság tekintetében őskorinak mondható. Szinte semmit nem lehet belőle tanulni, de legalább hangulatos. A különkiadása, a Ballad of Big Al (Nagy Al balladája) már jobb, de ebben is van pár elavult infó.

Ennek az utánzata a Discovery által 2001-ben készített When Dinosaurs Roamed America (Dinoszauruszok, az ősvilág urai). Ugyanazok a hibái, a grafika rosszabb, de a műsor összességében talán egy fokkal tudományosabb. Persze ettől még igencsak elavult.

Szintén a BBC csinálta a 2011-es Planet Dinosaur-t (Dinók bolygója, más néven Őshüllők bolygója). Ez sokkal, sokkal tudományosabb, de sok benne az apróbb pontatlanság, és az animáció meglehetősen kezdetleges.

Ugyanabban az évben jött ki a Dinosaur Revolution (A dinoszauruszok világa) a Discovery-től. Ebben valamennyire jobban néznek ki az ősállatok, és van benne egy-két érdekesség, de sokat nem lehet belőle tanulni. Ugyanis igazából nem ismeretterjesztő műsornak, hanem rajzfilmszerű vígjátéknak szánták, és a Discovery utólag szerkesztett belőle ismeretterjesztőt. Tehát az egész tele van ökörségekkel és poénokkal.

A March of the Dinosaurs (A nagy dinóvándorlás) szintén 2011-es. Ez sem egészen természetfilm, hanem inkább egy ismeretterjesztő mese. Sajnos sok téves információ van benne, és a grafika minősége is ingadozó, de attól még nézhető.

2014-ben jött ki a Bigger Than T. rex (Spinosaurus - a húsevő dinók királya). Nincs benne sok látványosság, hanem a Spinosaurus felfedezésének történetéről szól. A grafikát ugyanazok készítették, mint a Planet Dinosaur-ban, de itt már jobb az animáció.

A Nat Geo tavaly kiadott még pár dinós ismeretterjesztőt. A T. rex: Ultimate Survivor (T. rex: túlélni minden áron) és a Dino Death Match (Nanotyrannus - a T.rex riválisa?) szintén nézhetők, nem túl elavultak, de itt sem a látványon van a hangsúly. A T. rex Autopsy (T. rex ízekre szedve) is tőlük jött ki, ebben egy életnagyságú T. rex modellt boncolnak fel úgy, mintha valódi lenne. Kissé hatásvadász, de azért jó sokat lehet tanulni belőle.

Az Animal Planet-en péntekenként megy a Life On Earth: A New Prehistory (Élet a Földön: Őstörténet újraírva), de ennek még nem láttam a dinókról szóló részét. Az előzetesek alapján a grafika elég gagyi és az őslények vacakul néznek ki. Azt nem tudom, hogy tudományos szempontból milyen a műsor.

Szívesen!

"De hogy lehet, hogy nem létezik nézhető grafikával készült műsor ebben a kategóriában?"

Főleg a pénz miatt. Amikor a Dinoszauruszok, a Föld urai készült, a BBC ugyanazokat akarta felkérni az animációhoz, akik a Jurassic Park filmeket is csinálták. De ők megfizethetetlen összeget kértek, ezért be kellett érniük egy olcsóbb, helyi céggel. Ők is jó munkát végeztek, de a sorozat látványvilága messze elmarad a JP filmekéhez képest. És még így is elképesztő sokba került a műsor, a Guinnes Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a valaha gyártott legdrágább ismeretterjesztő.

Szerintem ezért van, hogy manapság nem készül sok ilyen műsor. Egy nagyszabású mozifilm 100-200 millió dollárból készül, egy dokumentumfilm meg ennek töredékéből.

Anno mikor készült A dinoszauruszok világa, mindent bele akartak adni, hogy a valaha volt legszebb dinós műsort hozzák össze. De a Discovery Channel közbelépett, beszüntette a gyártást, ezért a műsor félkész állapotban került bemutatásra. Nem tudom, hogy a pénzzel volt-e a baj, vagy csak egyszerűen bunkókból állt a Discover vezetősége. De szerintem a sorozat 2. és 4. részében jó lett a látvány.

Eszembe jutott még pár, amit az előbb kihagytam:

Dinosaur Planet (A dinoszauruszok bolygója) 2003-ból a Discovery-től. Ez sem annyira tudományos, kitalált történeteket mutat be különféle dinókról, és kissé elavult. De megnézhető.

Prehistoric Park (Ősvilági kaland, 2006). Ál-ismeretterjesztő, amiben időgéppel őslényeket raknak egy állatkertbe. Ezen inkább szórakozni lehet, mint tanulni rajta. Az effektek jobbak, de az infó java ma már elavult.

Weirdest Dinosaurs (Bizarr dinoszauruszok, 2008). Pocsék grafika, és tudományos szempontból sincs a topon, max egyszer nézhető.

Dinosaurs Decoded (Dinók emlékkönyve, 2009). Eredetileg a Nat Geo-n ment, de nálunk a Discovery adta. Egyórás műsor, kevés benne az animáció, de az infóját nézve egész jó.

Az Animal Armageddon (Kihalásra felkészülni, 2009) alapjában véve nem lenne rossz, de nevetségesen gyatra grafikája van, és azért van benne pár tudománytalan ökörség.

A következők pedig kerülendők:

Clash of the Dinosaurs (A dinoszauruszok csatája, 2009) és Monsters Resurrected, más néven Mega Beasts (Megaragadozók, 2010). Ezeket is a Discovery mutatta be. Mindkettő borzalmas műsor, tele van szenzációhajhász marhaságokkal, és teljesen kiforgatják a tudósok szavait. A History Channel által gyártott Jurassic Fight Club (Őslények arénája) is ugyanilyen tudománytalan hülyeség.

És ha dugó dinoszauruszokat meg dinóp*csöket akarsz látni, tekintsd meg a Discovery 2010-es Tyrannosaurus Sex című műsorát.

Csak pár éve rá voltam kattanva az őslénytani ismeretterjesztőkre, aztán onnan tudok róluk ennyit. Sajnos azóta kissé az én tudásom is megkopott.

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az őslények egyszerűen rosszul néznek ki, mert nem hozzáértő emberek tervezik meg azokat a modelleket, amiket az animációhoz használnak. Például a Walking with Dinosaurs-ból a Tyrannosaurus olyan torzul néz ki, hogy egy valódi T. rex csontváz el sem férne benne.

Nagyon sok műsor nem tudja, hogy hogyan kéne elhelyezni a tollakat a tollas dinókon, mondjuk a raptorokon. A Walking with Dinosaurs eleve lehagyta a tollakat a raptorokról, pedig akkoriban már sejtették a tudósok, hogy tollasak voltak. A Jurassic Fight Club-ban sem tollasak a raptorok, pedig a készítők tudták, hogy annak kéne lenniük, de nem volt pénzük meganimálni a tollakat.

Sok más műsorban a tollak inkább szőrnek tűnnek, ami egyes dinoszauruszok esetében élethű, de a raptoroknak és közeli rokonaiknak ugyanolyan tollazatuk volt, mint a madaraknak. Nem torzonborz fizimiskájuk volt, és a pofájuk sem volt pikkelyes, hanem az orrhegyük és esetleg pár ujjuk, lábujjuk kivételével a teljes testüket lesimuló, egybefüggő tollazat fedte, a farkukon legyező volt, a karjuk pedig valóságos szárny volt. A testük pontos körvonala sem látszott volna a tollaktól, hiszen a test és a fedőtollak közt légréteg volt.

Nagyon gyakori kezdőhiba, hogy a szárnytollak az állat csuklóján véget érnek vagy a harmadik kézujjból nőnek ki. Igazából a raptorok tollai a második kézujj mentén nőttek. Az a műsor, ami az Animal Planet-en ment pénteken, pont erről szólt, és az egyik tudós is elmondta ugyanezt. De az animáción a dinók tollai a csuklónál értek véget, tehát a műsor önmagának mondott ellent.

Sőt, ma már tudjuk, hogy a Tyrannosaurus-félék is tollasak voltak, de ettől még sok műsorban pikkelyekkel ábrázolják őket. Az nem biztos, hogy egy felnőtt T. rex tollas volt, de az sem, hogy pikkelyes lett volna. Lehet, hogy vastag, de pikkelytelen bőr fedte a teste egy részét. Néhány műsorban a fiatal T. rexek tollasak, de a felnőttek már pikkelyesek, aminek semmi értelme.

Vannak még ilyen apróságok, hogy a két lábon járó dinók rosszul tartják a kezüket. A valóságban a tenyerük mindig befelé fordult, nem pedig lefelé (mint a kenguruknak), mert a karcsontjaik nem tették lehetővé, hogy elforgassák a csuklójukat. Ezt szinte mindegyik műsor elrontja. Minden négy- vagy ötujjú dinoszaurusz mellső végtagján csak a belső három ujjon volt karom, a maradék egy vagy kettő pedig elcsökevényesedett, és bőr fedte. Ez alól kivételek a hosszú nyakú dinók (akiknek csak egy karmuk volt a mellső lábon, hátul pedig három, de mindkét végtagon összesen öt ujjuk volt) és a kacsacsőrűek (akiknek egyáltalán nem voltak karmaik a kezükön, a hüvelykujjuk eltűnt, a 2-3-4. ujjuk pataként egybenőtt, és a kisujjuk különállt). Sok négylábú dinoszaurusz az ujjhegyein lépdelt, de a legtöbb képen és műsorban a teljes tenyerükre és talpukra lépnek.

Egy másik gyakori hiba, hogy a dinók túl soványak, látszanak a bőrükön a koponyájuk üregei, a bordáik, meg a csontjaik. A grafikusok lefelejtik a zsírréteget meg a lehetséges bőrképződményeket. A hosszú nyakúakról azt is tudjuk, hogy az orrlyukaik az orruk hegyén voltak, nem a homlokukon, mint ahogy a 80-as, 90-es évek során hitték. A koponyán az orrnyílás valóban a homlokon volt, de figyelembe kell venni, hogy milyen bőr és szövetek voltak a fejükön, és ezek elárulják, hogy a valódi orruk hol volt.

A repülő hüllőket is folyton elrontják. A földön négy lábon ügyesen jártak, futni is tudtak, és a szárnyukat a testhez hajtották. A szárnyuk nem laza, sérülékeny bőrhártya volt, hanem egy összetett szerv izmokkal, merevítő rostokkal és áramvonalasságot biztosító légzsákokkal. Valószínűleg nem görnyedve jártak, hanem felegyenesedve, és a szárnyuk nem oldalról hajlott be, hanem hátulról. Például ha megnézed, hogy a Walking with Dinosaurs-ban hogy animálták meg a repülő hüllőket, akkor tudod, hogy nem úgy néztek ki. A 2013-as Walking with Dinosaurs mozifilmben már jobban néznek ki, de túl kicsi lett a fejük. És ezek az állatok is szőrösek voltak, nem pikkelyesek.

A legpofátlanabb hiba a sima szenzációhajhászás. A Walking with Dinosaurs szerint a Liopleurodon 25 méter hosszú és 150 tonna volt, de a valóságban inkább 7 méteres volt és csak pár tonnát nyomott. Az Ornithocheirus a műsor szerint 12 méteres szárnyfesztávú, de erre sincs konkrét bizonyíték.

A Clash of the Dinosaurs-ban az egyik tudós elmondta, hogy egy megdőlt elmélet szerint az óriásdinoszauruszoknak két agyuk volt. A műsor készítői megszerkesztették a tudós szövegét, és kivágták azt a részt, amikor elmondja, hogy ez az elmélet megdőlt. A szövegéből csak annyi maradt meg, hogy "a dinoszauruszoknak két agyuk volt". Azaz szándékosan kicsavarták a mondanivalóját.

A Monsters Resurrected ugyanilyen rossz. Abban a Spinosaurust egy gyilkológépként mutatják be, ami minden szárazföldi állatot széttipor. Közben persze fröcsög a vér, rángatják a kamerát, a narrátor meg kemény szövegekkel próbálja minél durvábban beállítani a Spinosaurust. Ez nem ismeretterjesztés, hanem néphülyítés. Igazából vízi ragadozó volt, és halakat evett.

Sok olyan állítás van ezekben a műsorokban, amik mér megdőltek vagy eleve alaptalanok voltak. Nincs arra bizonyíték, hogy a raptorok falkában vadásztak, arra pedig főleg nincs, hogy kézjelekkel kommunikáltak (mint ahogy a Jurassic Fight Club állítja). Lehetetlenség lenne összegyűjteni, hogy mi minden avult el, ezért most csak a leghíresebbet, a Walking with Dinosaurs-t nézem át.

Az első rész szerint a Postosuchus csak négy lábon tudott járni, de ez téves, a mai elméletek szerint ugyanakkora az esélye annak, hogy két lábon járt, mint hogy négyen. A Coelophysist kannibálként mutatják be, de ezt már megcáfolták. A Plateosaurus a műsorban négy lábon jár, de igazából kettőn járt.

A második részben szereplő Ornitholestesnek nem volt orrtaraja és tollasnak kéne lennie. A Diplodocus nyaka hajlékonyabb volt, mint ahogy a narrátor állítja. A Brachiosaurus nem volt 70 tonna, talán fele annyi se. A Stegosaurus valószínűleg nem tudott vért pumpálni a lemezeibe, mert nem erek voltak rajta, hanem szaru.

A harmadik részben a tengeri hüllők képtelenek voltak kijönni a szárazra. A repülő hüllők nem úgy halásztak, hogy a csőrüket repülés közben végigszántották a vízen, mert ez fizikai képtelenség. És mint már írtam, a Liopleurodon durván túl van méretezve.

A negyedik részben szereplő "Ornithocheirus" neve igazából Tropeognathus, a "Tapejara" pedig Tupandactylus, és utóbbi valószínűleg nem vízközeli halevő volt, hanem szárazföldi gyümölcsevő. A Utahraptorok nem Európában éltek, és az amerikai Iguanodonoknak is ma már más nevük van. Az Iberomesornis madarak lába tollas volt, és a talajon fészkeltek, nem a fákon.

Az ötödik részben szereplő "sarki Allosaurus" nem biztos, hogy Allosaurida volt. A Leaellynasaurának óriási farka volt, és mivel a sarkkörön élt, valószínűleg tollas volt.

A hatodik részben a T. rex, mint már említettem, borzalmas kinézetű. Az Anatotitan mai neve Edmontosaurus, nem volt hüvelykujja, és igazából taréj volt a fején. A Quetzalcoatlus egyáltalán nem hasonlít a valódi állatra, és nem békés halász, hanem veszélyes szárazföldi vadász volt. Az Ankylosaurus nem olyan hengeres volt, mint a műsorban, és a páncéllemezei is teljesen más elrendezésűek voltak. A Didelphodon nevű emlős nem tömzsi borzra hasonlított, hanem hosszúkás vidrára, és valószínűleg félig vízben élt.

Sajnos még az újabb sorozatok is gyorsan elavulnak. A Dinosaur Revolution-ben szereplő Mosasaurusokról például pont azután derült ki, hogy cápaszerű farokuszonyuk volt, miután már elkészült a műsor.