Mitől pusztulnak a halaim (guppik, szifók)? Mintha lebénulna a hátsó felük nem uszkálnak, félrehúzodnak és a végén (1-2 napon belül) elpusztulnak, mi a megoldás?

A zavart viselkedés igen gyakori okozója a lassú mérgezés, ami a víz értékeinek veszélyes eltolódásából adódik. Ezeket az értékeket tesztekkel lehet megállapítani, amiket könnyen be lehet szerezni akvarisztikai szakboltokból.

KH- karbonátkeménység: ez együtt jár a pH-val (vagyis a kémhatással). Legalább ötnek kell lennie a KH-nak, hogy megbízható PH-értéket kapjunk - lehet emelni csapvíz hozzáadásával, de adott esetben csökkentheted Ozmóvíz segítségével. Vagyis ha változtatod a PH-t, akkor a kH-t is fogod. Nagyon veszélyes lehet a pH 9-es értéke (általában ez a leggyakoribb - sürgősen ozmóvizet kell hozzáadni). Nagyon valószínű, hogy a Te esetedben is erről van szó: túlságosan magas a PH és a KH.

A GH az összkeménység (más jelöléssel: nk°). A díszhalak túlnyomó többsége a lágy vízben érzik jól magukat.

/Az előbbi válaszadónak írom:/

Valóban igaz, hogy a díszhalak túlnyomó többségét hozzászoktatták a csapvízhez (lásd: Neonhal). Emiatt megfelelő (lenne) nekik a klórtalanított csapvíz. De könyörgöm, nem mérhetetlenül magas pH és KH értékű csapvízről van szó! Az ilyen víz MÉREG !

Én magam régebben előkészített csapvizet használtam. Gyönyörű, buja növényzetem volt - kész dzsungel. Egyaránt működött külső és belső szűrő, melegítővel és porlasztóval. Búvóhelyek is voltak az akváriumban.

És ezután jött a tragédia. Ugyanis olyan vizet kaptam a csapból, hogy hiába használtam vízelőkészítő szert, és állott csapvizet is; hiába volt - kezdettől fogva - kristálytiszta a víz, de halálra mérgezte a halakat!

És úgy képzeld el: másfél flakon "SERA PH-minus"-t használtam fel, mire a víz KH és PH értéke mérhetővé vált! Vagyis az akváriumom PH értéke legalább 9 volt, a KH pedig kimutathatatlanul magas. És mire lecsökkentek az akváriumvíz értékei az optimálisra (minthogy csak fokozatosan lehet csökkenteni), addig az összes halam elpusztult (a mérgezés borzalmas jeleit produkálva). Ja, és ott tartottam, hogy időben is esedékes lett volna egy következő részleges vízcsere. És milyen vízzel tegyem?

Na akkor vettem egy Ozmóvíz-készítő berendezést.

Innentől kezdve - kedves akvarista társam - hiába van berendezve mindenféle technikával, növénnyel az akvárium. Használsz Te SERA Aquatant, vagy Neptun Antiklórt - de akár állni is hagyhatod a vizet, hiába. A vízbe ugyanis nem látsz bele, nem tudod megállapítani, hogy mi van abban a vízben. Lényeg, hogy a PH/KH/GH értékeket így - mármint vízelőkészítő szerekkel, növényzettel, stb. - nem lehet megváltoztatni.

És egy 9-es PH csapvíz, maga a halál!

Ezért - keserű tapasztaatból - javasoltam az Ozmóvíz használatát. Pontosan azért, hogy a kérdező akvarista ne lásson haláltusában vergődő, szinte öntudatlan állapotban, saját maga körül forgó, szenvedő halat.

Gondolom, nem vágyik ilyen látványra...

/Az előbbi válaszadónak írom:/

Köszönöm a válaszodat. Tény és való, hogy a csapvíz adott minősége a kiinduló. Ha az megfelelő - mint a Te esetedben -, akkor valóban felesleges Ozmóvíz használata.

De sajnos ez nem minden esetben van így.

Tudod, és debreceni vagyok, és itt nálunk teljesen megbízhatatlan a víz. Van úgy, hogy semmi gond vele, de a következő nap... figyelj! Én annak idején ívattam Rózsás Díszmárnát. Volt vagy 200 ivadékom. Szépen neveltem őket - állott csapvízben és előkészített friss csapvízben egyaránt voltak. Gyönyörűen fejlődtek, már kiszínesedve úszkáltak. Aztán megtörtént a tragédia. Volt egy részleges vízcsere, amit SERA Aquatannal oldottam meg. Rövid időn belül azt vettem észre, hogy a kismárnák holtan szállnak alá az akvárium aljára. Amelyik éppenséggel még élt, az pedig maga körül pörögve vergődött... borzalmas látvány volt. Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg gondoskodásom hiábavalónak bizonyult.

Na ilyen a debreceni csapvíz. De ha Ozmóvíz és csapvíz 3/4 - 1/4 arányú keverékét használtam volna - mint ahogy most teszem -, nem lett volna semmi baj. Csakúgy, ahogy a társas akváriumban lévő halaim sem pusztultak volna ki annak idején (lásd az előbbi írásomat).

Úgyhogy, én annak idején - végig gondolva a lezajlott tragédiákat - abba a helyzetbe kerültem, hogy választhatok: ilyen csapvíz mellett vagy befejezem az akvarisztikát (amit nem akartam), vagy pedig leszek olyan kedves, és beszerzek egy Ozmóvíz-készítő masinát. Hát... gondolhatod, melyiket választottam. Nem szívesen, de megvettem. Na, azóta semmi gond.

Különben gondoltam én arra mostanság, hogy talán jó lenne visszatérnem a csapvízhez (igaz, akkor sok volt az alga, de a növényeim is sokkal szebben és gyorsabban fejlődtek). De amikor megmértem a mostani csapvíz értékeit... el is felejtettem ezt a tervemet!