Leesett az ékszerteknősünk a negyedik emeletről, megsérült a páncélja alul s vérzett, mi a teendő?

Én írtam 13-én, hogy nem fog sajnos életben maradni, mert a belső vérzést nem lehet gyógyítani műtét nélkül. Mert teknős, ez nem olyan egyszerű. Nagyon sajnálom, hogy igazam lett. Szegény tekike.

Részvétem, nagyon sajnálom szegénykét! :'( :(((

Én kismadarakkal (rizspinttyel) vagyok így, tisztességgel megsiratom őket és el is temetem a kertbe. Februárban halt meg az egyik, de mindegyik méltósággal búcsúzott, a kezemben voltak, halk kis csííí hanggal. De érdekes módon állatoknál biztos van lélekvándorlás, mert a kis új (nem rizs-, hanem zebrapinty) ugyanúgy viselkedik, ugyanolyan szelid. Visszajönnek, de más alakban, más testben. Vörösfülü helyett lehet, hogy sárgafülü ékszerteknős lesz, vagy kutyánál snauzer helyett vizsla, de érezni fogod, hogy ő az. És legalább két hétnek el kell telnie a haláltól a visszatérésig.

Nekem volt egy kutyusom, még fiatal volt, normális volt akárcsak a többi kutya, de mégis különleges, mert olyan kis szelíd volt, aranyos, mindig odajött hozzánk, gyakran volt velünk. De az egyik napon észrevettük hogy valami nem stimmel.A lábát maga után húzta, először nem volt olyan feltűnő de egyre jobban ezt csinálta. Elvittük állat orvoshoz, de ő nem tudta hogy pontosan mi baja lehet, ezért elküldött minket egy maszek kutyadokihoz. Ott megröntgenezték, és kiderült hogy a tarkóján a csigolyák (bár nem tudom milyen csontok vannak ott) nem stimmeltek, azaz hogy nem egyenes jött mint a többi kutyánál, hanem púpos volt. Ez salynos egy születési rendellenesség, és a következménye a lebénulás lett volna.Ugyan lehetett volna gyógyítani, de lehet hogy akár egy évig kellett volna vinni műtétekre ami nem kis pénz, és úgy gondoltuk hogy neki is jobb lesz ha elaltatják. Vissza vittük a tenyésztőhöz, és kaptunk egy másik kutyust aki ugyanúgy nézett ki csak lány volt. Haza vittük, és az elaltatott kutyus tesója (két fiú tesót hoztunk el) csodálkozott amikor a kislánnyal tértünk vissza. Először kereste, de utána megszokta a másikat. Azóta a kislány felnőtt, már születtek is kiskutyái. Észre vettük hogy az egyik teljesen úgy viselkedett mint az előző kutyink. Ugyanolyan szelíd volt, meg pajkos. Sajnos nem őt tartottuk meg de szerető gazdikhoz került, már kiállításra is vitték :) Elpusztult kutyusunk egy beagle bicolor kisfiú volt, elvesztése után sokáig sírtam, de a lányt ugyanúgy szeretem :)

Letelt a két-három hét a halála óta? Akkor nagyon figyelj, mert a jeleket neked kell felismerned, melyik alakban tér vissza. Nem mindig könnyű ez.

Hosszú évekkel ezelőtt arra mentem haza, hogy az általam felnevelt kutyán, középsnaci (8 éves volt) ellésben meghalt. Mamáék nem bírták nézni, hogy szenved és elaltatta az állatorvos. Beugrott egy kutya a kerítésen, nem vettük észre. Két hétig sirattuk, megvolt a háza, letakarva a bejárata. Elmentem a menhelyre és ott nagyon akart jönni egy szép fiatal kopó velem. Elhoztam, azt is tudta, hogy hol lakunk, megállt a kapuban. És úgy foglalta el a házat, a kertet, az edényt, a pórázt és mindent, mint aki hazatért. A hangja is azonos a másikéval. Imád labdázni, nagyon szépen sétál és őrzi a kertet, jelez.