Hogy lehetne leszoktatni 4 és fél hónapos kutyám a felugrálásról?

egy jó módszer: ha rádugrik akkor óvatosan rá kell lépni valamelyik hátsó lábára, na nem erőből, hogy nagyon fájjon neki, de azért érezze, ezt a kellemetlen érzést a kutya összekapcsolja a felugrálássa és idővel leszokik róla.

A Spektrumon van egy sorozat, a címe: "A póráz két végén". Érdemes nézni, hasznos tanácsokat lehet belőle gyűjteni a kutyaneveléssel kapcsolatban. Lehet, hogy több részt meg kell nézned ahhoz, hogy konkrétan erre a kérdésre választ kapj.

Felugrik. Lenyomod finoman, de határozottan a földre és közben azt mondod : nem! Azután megsimogatod. Majd egy lépést hátrálsz és ha megint felugrik kezded előről. Előbb, utóbb úgy fog odamenni, hogy nem ugrik fel. Na akkor kell nagyon megdícsérni! Okos kutya, jó kutya, simisimi. Ezt aznap a házból való véletlen kirohanásokkal gyakoroljátok még párszor. Aztán másnap is, pár napig csökkentve a számot. A lényeg, hogy ha nem nekifutásból kezd üdvözölni, akkor örülj neki nagyon, hogy lássa méltatod amit csinál. ( naaagy dícséret, naaaagy simi )A dolog hátulütője, hogy így bevezetsz egy másik üdvözlési szertartást és az érkezéskori simit nem úszod meg a későbbiekben sem. De gondolom ez már nem akkora teher, hiszen még csak egy kiskutya. :))

[link]

Amikor fölugrik, el kell gáncsolni.

Én kipróbáltam ezt a hátsólábra rálépésese módszert, de nálunk nem vált be. A mi kutyánk annyira gyors, hogy mire a lábára léptem volna, már nem is volt ott, soha nem tudtunk a lábára rálépni, így a felugrálásról sem tudtuk leszoktatni. Nagyon kellemetlen. Persze, azt érti, hogy nem, de ha valaki jön hozzánk, folyamatosan rá kell szólni, és ez kellemetlen, fárasztó.