Nektek is van olyan tapasztalatotok, hogy a menhelyről örökbefogadott kutyák jelentős részénél van szocializációs, magatartási, sőt gyakran idegrendszeri probléma?

Mentettem van. Nyilván az előélete miatt félt bizonyos dolgoktól, amin dolgozni kellett, de álomkutya lett egy év alatt.

Biztos vannak nehezebb esetek, de nem szabad egy kalap alá venni mindet.

Az első menhelyi kutyánknak beletelt néhány hónapba, amíg beszokott, ő félénekebb típus volt. A második, pedig nagyjából fél nap alatt beszokott és jól érzi magát azóta is. Szobatisztasággal egyiknél se volt baj. Persze kezdetben előfordultak balesetek, de gyorsan elmaradtak ezek.

Normális menhelyről kell választani, ahol foglalkoznak is rendesen a kutyával. A környékünkön is van olyan menhely, hogy napi pár órat vannam kint a kutyáknal, de azt állítják ők ismerik az állatiakat. Másik menhelyen (ahonnét a mostani kutyánk van) meg arra törekednek, hogy a lehető legtöbb állat idegiglenes befogadónál legyen. Így már gazdisodáskor sokkal jobban szocializáltak, jobban is ismerik a kutyáikat.

nyam kutyaja(pitbull) sok szitut a gazdaja elleni tamadasnak vesz,rakeszul a tanadasra. De nem tamadort meg ,mert felismertem meg szamitottam ra,h az utcakutya ilyen.

Szoval tokeletesen vedi,nehogy ujra a sinter cellajaba keruljon alig szarazkajaval. Anyam nyershuson es nyershalon tartja. Az ellatas is paratlan. :)

Sajnos a legtöbb kutya úgy kerül menhelyre, hogy valamilyen előélet van. Ezért igen, a kutyák mondjuk 80%a biztos sérült valamilyen formában.

Nálunk az első befogadott kutya néha agresszív volt és előszeretettel gyilkolászott. Engem vagy 2x megkap ott minden ok és előjel n~lkül. Kinyírt madarakat, macskákat, egy kutyát aki bejött az udvarra. Valamint a saját másik kutyánk át is majdnem megölte, alig bírtuk leverni róla. A torkának esett, a nyakörvet kapta el, ez mentette meg a kutya életét. De egy másikat meg is ölt. Utána mennie kellett. Jó helyre került, ahol nem tudott ártani semminek, hosszú életet élt. Egyébként alapvetően tündéri kutya volt, csak néha "bekattant".

A másik örökbefogadott kutya testvéremé. Egy igazi nebáncsvirág. Szegény egy telepről került be. Törött, nem kezelt, már rosszul összeforrt lábbal. Mindentől félt, de semmi agresszió nincs benne. Már 10 éve a család tagja. Lassan rájött, hogy már nem fogja senki bántani. Egy nagyon kedves, jó kutyus. De mai napig összerezzen dolgoktól.

Ha menhelyi kutyát akarsz, meg kell válogatni honnan. Nagyon sok helyen hazudnak a kutyákról, csak elvigye valaki. Úgy érdemes hozni, ha előtte többször kimész meglátogatni a választott kutyust, kicsit sétálok és ismerkedtek. Akkor kitapasztalhatod milyen a jelleme nagyjából. Persze csak nagyjából, mert más körülmények között mutathat addig ismeretlen magatartást

Fiatal, 1 éves kutyát fogadtunk örökbe menhelyről aki az egész addigi életét láncra verve töltötte kb 2 hónapos korától... Miután hozzánk került nem egész egy hét alatt szobatiszta lett, pillanatok alatt megtanult sétálni, egy hét alatt megtanult ülni, feküdni, maradni, pacsit adni és 1 hónap alatt megbízhatóan behívható lett pedig ezzel küzdöttünk, gondolom azt hitte, hogy majd megfogom és viszem vissza a láncra. Egyetlen baja volt és néha van is, retteg és elbújik ha megyünk megfogni, hogy pl alváshoz a helyére vigyem. Gondolom rossz beidegződés nála, azt gondolja hogy majd a láncra viszem, lehet hogy ilyenkor kapott is az előző gazdáitól.

Igazi álomkutyánk lett benne, nagyon okos, alkalmazkodó, megfelelni vágyó kis szeretetbomba aki imádja a családunkat a visító totyogónkkal együtt. Életem legjobb döntései között tartom számon az ő örökbefogadását. Az előtte lévő törzskönyves kutyánknak annyira nehéz természete volt, hogy egy küzdelem volt vele az élet. Imádtuk őt és nagyon megviselt minket az elvesztése de nem bánjuk, hogy most egy sokkal könnyebben kezelhető álomkutyánk van.

Nálunk többször is találkozni kellett a kutyával, gyerekestül és ha van akkor kutyástúl, hogy biztosan ne történhessen ilyen, hogy a kutya bárkire támad. Egy teljesen egészséges, szűrt, ivartalanított, parazitavédelemmel ellátott, oltott, frissen kozmetikázott kutyát kaptunk amikor hazajöhetett.

Mentettem van.

Sokat segít, ha nem vagy idióta.

Bocs, folyamatosan ezt látom magam körül.

1. Lehet tájékozódni a szervezetről, akitől elhoznád.

Senki nem tökéletes, nem tudhatnak mindent, nem ismerhetnek meg mindenkit 1-2 beszélgetés alapján, emiatt IS hibáznak. De bizony vannak olyan szervezetek, akikről minimális kérdezősködés után is kiderül, hogy qrva nagy baj van velük. (Mint ahogy az aranykoszorús mestertenyésztőről is pikk-pakk kiderülhet, hogy "törzskönyves szaporító".) Tudom, én vagyok a szemét, de egyéni szoc. probléma, ha nem jársz utána - vagy ennek tudatában mégis onnan viszel kutyát.

Mondom ezt úgy, hogy az én kutyám is ilyen helyről van.

2. Lehet tájékozódni a kutyatartásról.

Igen, a legtöbb menhelyi kutyának előtörténete van. Eleve az is törés a kutya életében, hogy a megszokott környezetéből kiszakítva bezsuppolják egy menhelyre - de nyilván ez csak egy állomás, nem a végcél, igazán megmentve akkor lesz, ha valaki örökbe fogadja és foglalkozik a lelkével is.

Viszont az emberek rémesen gyorsan rámondják a kutyákra, hogy ideggyenge. (Felénk) a túlnyomó többség azért kerül a menhelyre, mert a.) nem kívánt szaporulat b.) a gazdi túlvállalta magát a kutyával. Értsd: rosszul lőtte be a kutya mozgás- és agyi fárasztás igényét, nincs megfelelő szaktudása a neveléséhez. Ebből logikusan következik az is, hogy a menhelyieknek egy csomó olyan problémája van, amit akkor is tudni kell felismerni és kezelni, ha törzskönyves, csilli-villi kölyköt veszel, megfelelő kezdeti szocializációval.

3.

Tapasztalatom szerint a legtöbb probléma az örökbe fogadottakkal ott kezdődik, hogy:

"elmentem a gyepire és kihoztam a legszebb fiatal kutyát" (majd beraktam a kertbe, ahonnan azóta sem mozdult ki, és csodálkozom, hogy ásik, rágik, ugrál, ordít)

"kidobtak egy alom spánielt, elhoztam az egyiket" (dettó, csak ez szökik is)

"elmentem a gyepire és kihoztam a legesélytelenebb, legszerencsétlenebb kis feketét" (és képtelen vagyok kezelni a gyerekekkel szembeni agresszióját és a túlsimulásásból adódó problémáit. és gyereket tervezünk a párommal)

"beleszerettem a hirdetésben a búsuló szerencsekupacba" (és nem tudom kezelni a félelmi agresszióját)

"összeszedtük ezt a cuki foltost a árokpartról" (és nem tudjuk kezelni a border collie fene nagy eszét)

Ugye látod a mintát?

Az enyémet hótt szar egészségügyi állapotban hoztuk el az "állatvédő" szervezettől (megoldottuk), több szocializációs problémával, köztük félelmi agresszió kutyák felé, gyereket, macskát ekkor látott először stb. (megoldottuk), tanulási nehézségekkel (tudunk vele dolgozni). Valamilyen szinten néhány év tanulás és egy nagyon tudatos választás eredménye. Valamilyen szinten meg ráböktem a fotóra, hogy "igen, pont őt".

Van két tenyésztős és egy mentett kutyám, de voltam már ideiglenes befogadó és most menhelyen önkénteskedem.

A mentett 7 hónapot volt a menhelyen, mielőtt befogadtam és sokkal kevesebb problémám volt eddig vele, mint az első kutyámmal, de a második kutyámhoz képest se olyan nagy a különbség. Ami főként zavart, hogy brutálisan lassan tanult(nem a szabályokat, hanem mindenféle fun dolgot, pl pacsi, pörög), de fél év után már úgy látom, hogy kezd belejönni és ugyanannyi idő alatt sajátít el valamit, mint a másik két kutyám, akik kölyök koruk óta velem vannak.

Aki pedig ideiglenesen volt nálam, azzal a világon semmi gond nem volt és mikor az örökbefogadói jelentkeztek fél év után, állításuk szerint csak egy szendvicset lopott le az asztalról.

A menhelyen pedig azt látom, hogy főleg már problémássan kerülnek be a kutyák, de ezek a problémák inkább oldódni szoktak, mint súlyosbodni. A gazdik visszajelzéseiből sem az jön le, hogy negatív irányba változtak volna a kutyák miután kikerültek. Volt már, hogy beteg lett a kutya, akár évek múltán(az speciell mozgásszervi volt), mégis felajánlotta a meni, hogy fizeti/beszáll a költségekbe. Erre egyébként más szervezeteknél is van példa.

Ha ennyire izgulnak, hozzanak el egy három hónapos kölyköt, ott tényleg még nem romolhatott el semmi, sőtt sokkal jobb, mint Marika néni besikerült alma, vagy egy jófogásos pár 10 ezres kutya, mert az a kölyök tényleg féreghajtva és oltva lesz, jobb kaját is fog kapni(a kölyköket a menhely próbálja magas minőségű táppal etetni) és semmivel sem tölti el azt a pár megelőző hónapot jobb helyen. Persze az sem probléma, ha tenyésztőtől lesz kutyus, de akkor arra figyeljen, hogy ott a törzskönyv csak a minimúm szint, nézze meg a szülőket, a szűréseiket és hogy hogyan vannak tartva a kutyusok.

Ismeretségi körben több mentett kutya van.

Sajnos 10ből 3 kutya normális, a többivel vannak gondok, kutyasuli és megfelelő foglalkozás mellett is.

Mivel keverék kutyánál kiszámíthatatlan mi lesz belőle,melyik fajtának a vére fog jobban kijönni elég lutri.

Le lehet pontozni,szép dolog örökbe fogadni,de bizony vannak hátul ütői is. Azt is elkell fogadni ha valaki nem akar ekkora terhet,vagy tapasztalatlan és idegroncs kutyához nincs felkészülve.

Kutyás barátnőmnek sharpei mix-e van, házhoz járós kiképző és 3 kutyaiskolával sem tudták rendbe tenni a kutyát. Megy neki a nála 3x nagyobb másik kutyának (tudni kell ez a kutya konfliktus kerülő,türelmes),de mikor már hetente többször fordul neki a másik akkor oda ver neki, sharpi mixet így sokszor kell varrni. Napokig semmi gond aztán gondol egyet a sharpimix és neki ront a nagy kutyának,az meg tűri egy darabig,de aztán oda ver.

Szóval így jó részt kennelben van, a biztonsága érdekében. Vagy pedig a nagyot bezárja a házban addig szabadon lehet kint. Gazdinak voltak rotijai és egyéb erősebb fajtájú kutyái,nem most kezdte a kutyázást. De a sharpimixel nem tud mit tenni.

Szintén ismerős 1 éves kutyát mentettek,első 2 hétben cuki volt. Aztán a kutya elkezdett szökni,valószínű beagle,foxi mix. Illetve agresszív idegen kutyákkal. Kinyílt a csipája.Rengeteget foglalkoznak vele. De az udvaron is csak felügyelettel lehet és így is van hogy úgy kell vissza húzni a kerítésről,mert elindul. Séták csak pórázon,mert különben úgy elmenne mint a szél. Nagyon makacs. Nem első kutyája a házas párnak.

Akkor van egy szintén mentett kutya az meg annyit ugat,hogy 4 ugatás gátló nyakörvet kinyírt. Hiába a lefárasztás foglalkozás ugat minden szarra. Vele se tud a gazdi mit tenni,ő is gyakorlott kutyagazdi.

Aztán mikor még áltiba jártam és barátnőmék örökbe fogadtak egy kutyát,direkt mondták a menhelyen,hogy panelba lesz 10.emelet. Olyan kutya kell aki max 10-12 kg lesz,hogy barátnőm és húga is tudja sétáltatni. 2 hónapos volt a kölyök.

Elhozták aztán szépen lett belőle egy 35 kgos keverék :D Anyuka,apuka dolgozott kb reggeltől estig így nem tudták levinni a kutyát, barátnőm és húga érthető módon nem bírtak el egy 35 kg-os kutyával. Volt mikor 3an gyerekek fogtuk 3 pórázon a kutyát és még így is rángatott minket.Belegondolva eléggé veszélyes volt :D

Végül csak az apjuk sétáltatta,mert barátnőméknek kezébe adni,tényleg veszélyes lett volna.

Sora az lett,hogy elajándékozták kertes házba.

Inkább vettek tenyésztőtől havanese-t azt tudták legalább mekkora lesz.

Ez csak néhány sztori.

Meglehet szólni,meg lepontozni.

Akinek problémája van a mentett kutyával,szereti imádja,de azt mondták soha többet mentett kutya.

lelkileg bazira megterhelő ez azért,hogy hiába teszel meg bármit, nem lesz jobb.