Kiskutyus egyedül hagyása ugatás nélkül ?
Sziasztok! Egy négy hónapos angol cocker spániel gazdája vagyok.
Már régóta, (ha lehet ezt mondani már) küzdünk azzal, hogy ha elmegyek valahova ne ugasson.
Eleve nagyon éles hangja van ami egy percig még talán elviselhető lenne. De ő végezetekig tud ugatni.
Tudni kell, hogy hozzám van szokva legjobban. Nyár elején kaptam és neki természetes volt, hogy szinte egész nap vele voltam mindennap. Tudom hogy én rontottam el, és kiskorától kezdve hozzá kellett volna szoktatnom. De sajnos így alakult.
A szomszéd így sem nagyon szereti a kutyákat, nem szeretném őt hergelni. Még csak az hiányozna hogy kihívja a rendőröket.
Az nem érdekelne, hogy ide oda pisilne vagy kakilna. Csak ne ugasson. Tippeket szeretnék amivel fokozatosan vagy akár egyből tudnám hosszabb időre otthon hagyni. Köszönöm’ :)
Említettem hogy régóta küzdünk ezzel, tehát már nyilván elkezdtünk különféle tippekkel a hozzászoktatást de egyik sem vált be!!!
Írtam hogy én rontottam el, nem kell mégegyszer leírni pontosan tisztában vagyok a hibáimmal.
Ezzel a csipkelődéseddel nem segítettél semmit.
De azt nem írtad le, hogy mivel kezdted el? És meddig dolgoztál egy-egy módszerrel?
Így nem is lehet segíteni, ha nem írsz semmit arról, hogy eddig mit próbáltál, mennyit gyakoroltatok és miért nem működött.
Pláne azt írod, hogy több módszert elkezdtetek. Amit azért sem értek, mert legfeljebb 2 hónapja dolgozhattok ezen, márpedig ez igencsak rövid idő. Ha ebben több módszert is csináltál, akkor nyilván egyiket sem építetted fel normálisan, egyiknél sem voltál következetes és tudatos. Csak sejtem, hogy belekaptál egy-egy módszerbe, majd ha nem, működött azonnal, rá is hagytad.
Igen, egyet elkezdtünk amint nem ment már hagytam is a fenébe. Pontosan így volt :))))))))
Három módszert próbáltam abból egyiknek sem lett egy kisebb változása sem. Nagyon türelmes ember vagyok, és sosem hagytam rá semmit sem. Négy hónapos, pár nap múlva lesz öt. De még mindig négy hónaposnak számít, ezért írtam így.
Én a következőt csináltam.
Kimentem a bejárati ajtón,de nyitva volt,látott a kutya,de nem jöhetett ki, vissza léptem megdicsértem. Következő lépésként szintén az volt,hogy csak kiléptem az ajtón,de az ajtó nyitva,tehát látott engem. 3-4x eljátszottam ezt. Utána fokozatosan hajtottam be az ajtót,csak egy pillanatra nem látott már nyitottam vissza dicséret ha csendben volt. Fokozatosan elértünk addig,hogy rendesen bezártam az ajtót. De rögtön vissza nyitottam. Majd minden nap ezt gyakoroltam,hogy eggyel tovább tartott a vissza nyitás.
utána már elég gyorsan megszokta,hogy ha kilépek az ajtón vissza is jövök.
Kimentem teregetni,vagy leszaladtam a szeméttel,végül már boltba is letudtam menni.
De fontos ez a fokozatosság az elején. Ez nálunk nagyon bevállt.Nem késtél le semmiről.
Ott kell hagyni.
Nem írtad pontosan mit próbáltál, de gondolom benne volt az, hogy megvárod míg lenyugszik aztán visszamész és megdícséred.
Ezzel az a baj, hogy a kutya nem hülye és elég jók az érzékei, tudja hogy az ajtón túl vagy.
Ha feladod és visszamész, vagy rászólsz, akkor pedig csak erősíted, hogy ne adja fel.
Most attól fél a kutya, hogy ott hagyod (örökre). Egy idő után ráfog jönni, hogy mindig hazamész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!