12 éves kutyám egyik napról a másikra nem tud menni, remeg, nem reagál szinte semmire. Altassuk el?

Kistestű keverék szuka kutyus. Már pár hónapja kezdődött, hogy néha rángatózik a feje, a szeme tikkel és elesik. Ez pár másodperces "roham", állatorvosunk tudott róla. Azt mondta akkor szóljunk, ha súlyos.

Aztán szó szerint egyik napról a másikra megváltozott. Nem tud felkelni, ha felkel 2-3 lépés után összeesik, de azt is görnyedten teszi meg. Remeg, ki van tágulva a pupillája, és ijedten nézi a környezetét. Mintha nem ismerne meg senkit/semmit. Nem igazán éhes, viszont rengeteget iszik. Ha nevén szólítgatjuk vagy bármit mondunk neki, mintha meg sem hallaná. Néha szaporán veszi a levegőt vagy nyöszörög. Ha felveszem az ölemben teljesen elengedi magát, régen azért ficánkolt valamennyire. Ha valahova lerakjuk úgy marad órákig, nem is fészkelődik. Úgy, hogy előtte NAPON még egy életvidám kutyus volt.

Elvittük délután orvoshoz, szerinte semmi baja, a korral jár. Most itt virrasztok mellette mert hiába nem vagyok állatorvos, ismerem a kutyámat, és látom hogy baromira nincs jól és szenved. Borzalmas így látni, hogy vízivás közben elesik, meg lábra sem tud állni. Mintha teljesen kikapcsolt volna az agya.

De ha az állatorvosunkban nem bízhatok, mit csináljunk? :( olyan rossz nézni, hogy már az altatáson gondolkodom, szörnyű így látni egy kisállatot :( lehet így leírva nem hangzik durván, de higyjétek nagyon az. Főleg hogy benti kutya, ismerjük már 12 éve minden mozzanatát, és nagyon látszik rajta, hogy valami nagyon nem oké. Csak nem tudom ebben a korban megéri a hercehurca a kivizsgálásokkal?

Köszönöm előre is!