Ezt a támadó, ellenszenves viselkedést hogyan lehetne megszüntetni?

Van egy most 7 éves tündéri kutyám, 5 éve van itt. Közepes testű keverék. A környéken van egy vizsla és további 3 nagy testű fekete kutya, akiket nem kedvel. Az egy dolog, hogy a vizslát nem kedveli, na de a fekete kutyák közül háromból az egyikkel, egy berni pásztorkutyát olyan szinten gyűlöl, hogy messziről meglátja és máris megvadul. Simán elhúzok 60 kilót, de amikor igazán vérszemet kap, komolyan két vérengző kutya ereje törik fel belőle. Az a kutya semmit nem csinált vele. Alapvetően a kutyám olyan, hogy egy papucs. Ma is a kisebb és közepes testű kutyák közül nem 1-2 a játékos közeledésre megugatta, mire ő hátrált, hátra ugrott, nyomát sem mutatta agressziónak, nagyon érdeklődő és óvatos a többi nála kissebbel. Kenyérre lehetne kenni. De amikor leginkább ezek, illetve az a berni pásztor jön, akkor se kép, se hang, azután is morog, hogy már eltűnt a látómezőből. Sokat elbírok, de mikor így kikel magából, leültetni, lenyomni lehetetlen. Egyrészt nem marad úgy, másrészt az is csoda, ha fél pillanatra sikerül bármelyik. Tényleg olyan gyűlöletesen reagál, hogy az félelmetes. Határozott "NEM" nem segít, mint mondtam se kép, se hang. Elhúzni sem tudom, csak viszonylag egy helyben tartani, amíg ők tovább állnak, hogy közelebb ne kerüljön. Most már úgy áll a helyzet, hogy ha én látom meg őket a távolból, akkor én húzok nyúlcipőt, ha meg ők minket, akkor reflexből ők. A másik kettő fekete kutyánál nincs ilyen hevesség, sőt az egyikkel van, hogy furcsamód még bratyizik is időnként (egyébként a kutya póráz nélkül szokott lenni, és amikor meglát minket, rögtön hozzánk fut farokcsóválva), ahogy a vizslával is változatos. De ez a berni p. kivétel nélküli, ugyanúgy reagál rá.

Gyomorgörccsel megyek sétálni, nehogy összefussunk. Sajnos egy környéken vagyunk, mindkettőnk részéről változatos sétaidővel, ahogy megfigyeltem az övékét, hátha úgy tudok menni, hogy biztos ne fussunk össze. Ötletek?