Tegnap halt meg a 3,5 éves Puli kutyám. Nálunk született, itt nőtt fel. Imádjuk őt is és a másik kettő Pulinkat is. Hétfőn kedvetlen volt, de evett, közben a 8 hónapos kislányomnak nagyon magas lett a láza délután, elrohantunk az orvoshoz. A kutya utána sem volt olyan mint kellett volna,csak vizet ivott de azt is kihányta. Másnap reggel mondta a párom hogy nem evett a kutya és alig tudta összeszedni az udvaron. Kihívtuk azonnal az állatorvost, ő nagyon alaposan megvizsgálta, kapott több injekciót, infúziót. Másnapra ígérte hogy jön és meglátjuk. Aznap éjjel viszon a kutyus meghalt. Egyszerűen nem tudom feldolgozni. Már hülyének néznek hogy egy kutya miatt így kiborultam. Iszonyú lelkiismeretfurdalás gyötör hogy nem kellett volna mindjár az első napon szólni az orvosnak amikor láttuk hogy nem olyan mint szokott. Szinte fizikai fájdalmam van a hiányától. Volt egy pár kutyám eddig de mind végelgyengülésbe haltak meg 10-15 éves korban, ez a kutya viszon 3,5 éves volt! Kérlek benneteket ne nézzetek le a kérdés miatt, nem vagyok gyerek 33 éves felnőtt anyuka vagyok és mégis úgy élem meg ezt az egészet mintha egy nagyon közeli családtagomat vesztettem volna el.
Ne gyötörd ezen magad! Nagyon szomorú ami történt a kutyussal, de teljesen természetes, hogy aznap inkább a kislányoddal szaladtál orvoshoz! Hidd el, sokan így tettek volna a helyedben!
2010. nov. 18. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
2/16 anonim válasza:
Fogadd sajnálatomat, részvétemet, én nagyon megértelek, hogy valódi gyászt érzel. Én egy 38 éves felnőtt férfi vagyok, gyermektelen, de párkapcsolatban. Nekünk két spánielünk van és pénteken eltört a lába az egyiküknek. Hát a kedd eti műtét alatt én is jobban izgultam, mint bárki más, imádkozni nem tudok, de sajátos módon minden energiámat összpontosítottam, hogy az altatást és a műtétet túlélje. Ő mostmár jobban van, de még hónapok, mire felépül.
Nagyon sajnálom a kutyusodat, a 3,5 év még egy tengerimalacnak is kevés, nem egy kutyának. Mivel a gyereketek is beteg volt, talán ezért nem tudtatok figyelni, ezzel ne emésszétek magatokat. Végülis mindent megtettetek, ami tőletek tellhetett. Az idő fogja segíteni a feldolgozást. Kitartás!
2010. nov. 18. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 anonim válasza:
Nekem nagyon gyomorcsavarodásnak tűnik, de lehetett éppenséggel mérgezés is, azonnali műtéttel talán meg lehetett volna menteni. Legközelebb ha ilyen adódik, egyikőtök majd foglalkozzon szerencsétlen kutyával, elvégre ketten vagytok. Részvétem a történtek miatt.
2010. nov. 18. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
4/16 anonim válasza:
Részvétem... :(
Megértem mit érzel, nekem cicám veszett el/halt meg (nem derült ki, mert nem jött haza többet). Ez már több éve volt, de nem tudtam feldolgozni. Szerintem ezt nem is lehet. Idővel talán jobb lesz, de mindig hiányozni fog. :(
Viszont ne okold magad, attól már semmi nem lesz jobb, csak neked lesz rosszabb.
2010. nov. 18. 11:48
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 anonim válasza:
Én a 8 éves kutyámat voltam kénytelen tavaly elaltattatni! Muszáj volt, mindent megpróbáltunk, hogy segítsünk rajta, de nem ment... Azóta is bűntudatom van, pedig tényleg nem volt más lehetőség, szóval meg tudom érteni mit érzel, de ne emészd magad, nem tudhattad, hogy ennyire komoly a baj...
2010. nov. 18. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
6/16 anonim válasza:
Ne viccelj.. akkor kéne hogy bűntudatod legyen, ha a gyerekedet szorítottad volna háttérbe egy kutya miatt... teljesen természetes hogy őt vitted orvoshoz, gyereket mégsem vehetsz a kisállatboltban.
2010. nov. 18. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
7/16 anonim válasza:
Szia!
Megértem a bánatodat én eddig 2 kutyát vesztettem el az egyik végelgyengülésben halt meg 14 évesen,a másik egy sajnálatos balesetben 2 hónaposan!Ne okold magad te mindent megtettél!
Hilddel idővel könnyebb lesz!:(
Részvétem!:(
2010. nov. 18. 12:06
Hasznos számodra ez a válasz?
8/16 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Igen, én sem gondoltam volna hogy ekkora a baj. Az orvos is alapos volt, tegnap beszéltem vele , ő sem gondolta hogy ez lesz. Felajánlotta hogy felboncolja, de én nem kértem. Itt az udvarunkban lett eltemetve és ültettünk a közelébe egy diófát. Csak ez a nagy űr ne lenne! Most is potyognak a könnyeim, nem szeretek kinézni az udvarra sem, mert a 3 helyett csak 2 van. Minden este ha ugatott , mondtam a kislányomnak, hallod édesem a Botika vigyáz ránk. Szörnyű érzés! Ő egy különlegesen kedves kutya volt, ha kiültem a kertbe odaült mellém és órákig tudtunk együtt ücsörögni, megérezte ha szomorú vagyok. A 3 közül vele volt a legszorosabb a kapcsolatom. Remélem hogy túl leszek rajta...
2010. nov. 18. 12:22
9/16 anonim válasza:
Együttérzek. Nekem is halt meg fiatalon kutyám, és nálunk is hasonlóan kétséges, hogy hibás vagyok-e, tehettem-e volna valamit. Ezt utólag már nem fogjuk megtudni sajnos.
Én azt hiszem sosem fogom megbocsájtani magamnak, de igazából ezzel csak magamnak ártok. Jobb már nem lesz a lelkiismeretfurdalástól semmi, az biztos.
Annyi bíztatót tudok mondani, hogy idővel kevésbé fog fájni.
Egy szeretett kedvenc elvesztésétől meg teljesen természetes, hogy kiborulsz, akkor lenne gond, ha nem is érdekelne. A fizikai fájdalmat is megértem. Beledöglöttem én is, annyira fájt.
Szeresd a másik két kutyust, most biztosan nekik is nagyon nehéz.
2010. nov. 18. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
10/16 anonim válasza:
Szerintem biztosan szép élete lehetett a kutyusnak, ha ennyire megvisel a hiánya. A helyzethez képest mindent megtettél érte, de tudom, hogy ez nem nyugtatja meg az ember lelkét.. Én a 6 hónapos cicámat veszítettem el pár hete, és bár én 2 hónapig kezelgettem/kezeltettem és kb. minden éber percemet vele töltöttem, mégsem lehetett őt megmenteni. Tudom, hogy a betegsége gyógyíthatatlan és megelőzhetetlen volt (FIP), és hogy többet senki nem tehetett volna érte, mégis úgy érzem, cserben hagytam. Bízott bennem, és én nem tudtam megmenteni őt.
Nagyon sajnálom a kutyusodat, de az igazság az, hogy te sem lehetsz mindenható. Ha az ember pici gyerekének van valami baja, akkor természetes, hogy elsősorban érte aggódik, és esetleg nem vesz észre időben ilyesmit.. Sajnos rosszkor történt a dolog a kutyussal.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: