Évek óta nem tudom feldolgozni a halálát. Forduljak szakemberhez?

hááát valahol ez már picit beteges én úgy gondolom.

Nekem édesapám halt meg fiatalon, 3éve, borzalmasan fáj még mindig, de ilyen szinten már nem vagyok, mint te a kutyáddal.

Hogy normális-e?

Minden ember máshogy viszonyul a kutyájához. Mindenki szeretheti, de másképeen, az is biztos. Szerintem is fordulj szakemberhez, vagy akármilyen kegyetlenül is hangzik, de vegyél magadhoz egy másik kiskutyát! Tudom, hogy nehéz, de szerintem idővel rájönnél, hogy a kutya segítene feldolgozni egykori kedvenced elvesztését. Gyógyír lenne a sebeidre, mégha eleinte nem is hinnél ebben.

Az én kutyám 8 hónapos, és már most annyira szeretem, mint embert még soha, és ha elveszíteném, ugyanúgy éreznék, mint te, de biztos, hogy nem akarnám kutya nélkül leélni az életem. TE már meggyászoltad őt, hiszen elég rég, hogy elment. Tovább kell lépned, és ne félj újra szeretni!

Nem gondoltál egy új kutyára? 6 év gyász éppen elegendő, mostmár kell, hogy legyen hely a szívedben egy új kis szőrmóknak! Keress teljesen másmilyet, ellentétes neműt.

Nekem nagyon hamar lett új kutyám az előző halála után. eleinte nehéz volt. Türelmetlen voltam, hasonlítgattam, haragudtam a kölyökre. Aztán egy-két hónap után már egyre kevesebbszer gondoltam a halott kedvencemre. Mára már melegség tölti el a szívemet ha rá gondolok, és boldog vagyok, hogy velem lehetett.

Szerintem ilyen helyzet a legtöbbett egy babaszagú pihepuha kiskutya tud segíteni, vagy hányattatott sorsú minden jó szóért ácsingozó befogadott kutyus, akinek szebbé teheted az életét.