őszintén! Te az újszülöttet vagy a félszeműt választanád?

Én biztosan a félszeműt választanám. A kis kölyöknek biztosan lesz otthona, a félszemű kutyusnak meg nem biztos (hacsak nem viszed haza).

Nálam egy személyes oka is lenne a választásnak. Az unokatesóm vak. Tudom, hogy a kutyáknál és az embereknél kicsit más a helyzet, de ezzel a választással az uokatesómnak is szeretném sugalni, hogy egy félszemű (vagy vak) kutya (és ez az embereknél is így van) nem ér semmivel se kevesebbet, mint azok a társai, akiknek két jó szemük van (jól látnak).

én is a félszemüt. engem mindig is vonzottak a kis elesett, csunyacska, senkinek nem kellö ebek. es egy ilyen kutyat boldoggà tenni, kiviràgoztatni... nincs ennél szebb...

Ha otthon vagy és eleget mozgatod a kutyàt, tisztàban vagy a felelöséggel ami 10-15 évre szol, akkor megofogod kapni a kutysut.

Majd ird meg mi lett.

sok szerencsét.

Én is a félszeműt választanám. Az örökbefogadásnál nagyon fontos hogy tisztába legyél a kutyák nevelésével, szükségleteikkel, egészségügyi kérdésekkel, stb. Az hogy nem kertesházban élsz...Hát istenem. Még mindig szívesebben adnak örökbe lakásba kutyát, mert ott legalább tuti melegben aludhat télen, és nem fogják az udvarra kikötni. Az meg hogy ilyen sok időd lenne a kutyusra, már hab a tortán. Sztem biztos meg fogsz felelni.

Egy kiskutyát felnevelni meg sokszor nem valami nagy élmény, pl amikor szétrágja a bútorokot, bekakil, bepisil, stb. De lehet még kiskutyád, ha anyagilag bírod, tarthatsz két kutyát is minden további nélkül.

Mi két kiscicát fogadtunk be anno menhelyről, de már tervezzük hogy mindenképp szeretnénk egy hátrányos helyzetű cicát is majd a jövőben.