Más is néha idegbajt kap a saját kutyájától?

Mielőtt letámad valaki: nagyon szeretem a kutyánk, de néha az idegeim pattognak tőle.

Mikor magunkhoz vettük kertben élt, de azóta sajnos 1,5 szobás lakásba kényszerültünk és ő is jött velünk.

Egy energikus staffordshire és hiába futtatjuk napi 3-4 alkalommal, mindig robbanásra kész, mióta el kellett költöznünk a kertes házból, sosem sikerül igazán lefárasztani csak ha néha el tudunk menni egész napos kirándulásra, de ez ritka.

Otthon is sokszor rág, rombol ha egyedül marad, ha sétálunk néha alkalmi süketet játszik mikor mennénk haza, de őnagyságának még nincs kedve.

Pedig alapból nagyon jól viselkedik, de a feles energiái folyton hajtják.

Néha már arra gondolok, jobb lenne neki valaki mással ahol megint nagy kertben lehet, mert ez így neki is rossz, hogy állandóan felbosszant és türelmetlen vagyok vele.

Másrészről viszont tudom, hogy nagyon hiányozna ha új gazdát keresnénk neki és persze ő mégsem egy tárgy akit ide-oda lehet adogatni.

Ti mit tennétek?