Honnan tudjam, hogy jó kutyakiképző lennék-e?

Szeretnék nyári munkaként kutyakiképzéssel foglalkozni. 19 éves lány vagyok, van már némi tapasztalatom, saját kutyával, meg máséval is, de nem tudom, hogy be merjek-e vállalni egy idegen kutyát. Hiszen ez nagyon nagy felelősség, mert lehet, hogy rám bíznak egy 50 kilós "vadállatot", aki még pórázt se látott eddig, hogy tanítsam meg sétálni, mert most olvasták, hogy azt kell a kerti kutyának is, aztán a kutya meg nekimegy mindenkinek. Az első kutyás tapasztalatom a nagymamám szamojédjével szereztem. 12 éves voltam, a kutya 11, csak pórázon lehetett sétáltatni, de akkor is folyton húzott, más kutyához egyáltalán nem lehetett odaengedni, mert a kanokkal verekedett, a szukákba meg szerelmes volt. Hamarosan elértem, hogy el lehetett engedni, szépen játszott más kutyákkal. Rengeteg vezényszóra megtanítottam, még trükköket is tudott. 1,5 év múlva, mikor ő már túl öreg és beteg volt ahhoz, hogy sétáltatni lehessen, kaptam egy kan mudi kölyköt. Ez a kutya olyan domináns volt, amire én egyáltalán nem voltam felkészülve. Például 2 hónaposan ugatva nekem szaladt, amiért nem adtam neki a kajámból. Kamasz korától kezdve csak a szukák érdekelték, a járókelőket megugatta, megkergetett minden járművet stb. De nem adtam fel, jártam több helyre kutyasuliba és folyton a megoldást kerestem, hogy mivel lehetne hatni rá. Ma már tökéletesen engedelmes és megbízható, és munkavizsgája van, agilityzünk. Miközben vele foglalkoztam, megtanultam sok mindent, köztük olyan dolgokat is, amikre szerintem a kutyatulajdonosok többsége, akiknek nem kell küzdeniük azért, hogy engedelmes kutyájuk legyen, vagy az első kudarcok után feladják, soha nem jönnek rá. Például minden helyzetben higgadt és határozott tudok lenni. Ezeket a tapasztalatokat nemrég nagyon jól tudtam kamatoztatni. Rokonoknál van egy fiatal pit bull kan. Nagyon aranyos meg barátságos kutya az emberekkel, csak az a baj, hogy a gazdái idősek és nem számítottak rá, hogy egy kutya ilyen is tud lenni, mint ő. Ugyanis nem pit bullként kapták, csak miután elhozták, kiderült, hogy az... Hatalmas mozgásigénye lenne, de kennelben van, mert természetesen rombol. Viszont a gazdáinak nem nagyon van erejük annyit mozgatni, amennyit kellene. Viszik ugyan sétálni, de nem eleget. Nem igazán volt lehetősége más kutyákkal megismerkedni, az enyémmel barátkozhatott néha, meg az unakotesóim labradorjával is, de rajtuk kívül nem nagyon találkozott más kutyákkal. Viszont 8 hónapos korában hátulról megtámadta egy jóval nagyobb kutya. Ő meg csak megfogta és eldobta a másik kutyát, szó szerint! Majdnem megölte, csak a szerencsén múlt, hogy nem történt baj. Azóta nem engedték össze más kutyával, mert nagyon dühös rájuk. Ha a kerítés mögött ugat egy kutya, már rögtön nekirontana, alig lehet visszatartani. Nemrég viszont elvittem sétálni kb. 25 percre. Az elején iszonyatosan húzott, a végére viszont gyönyörűen jött mellettem, laza pórázon. Szóval úgy gondolom, hogy azért értek a kutyákhoz. De nem tudom, mit csinálnék, ha tényleg rám bízna valaki egy ilyen kutyát, mint ez a pit bull. Tehát ha nem csak sétáltatni kéne 25 percig, hanem nekem kéne segítenem rendes családi kutyát nevelni belőle. Persze lennének tippjeim, hogy mit lehetne tenni még vele és szerintem, ha elkezdenék vele foglalkozni, akkor nagyon sokat javíthatnék a helyzeten, de azért egy ilyen kutya nem olyan, mint a mudim, aki maximum azzal tud sérülést okozni, hogy az ugatásával megsüketíti az embereket, :) hanem tényleg komoly balesetek történhetnek. Viszont, ha kiképzőként dolgoznék, akkor nem mondhatnám azt, hogy ezen az úton nem megyünk, mert errefelé sok az idegen kutya, hanem előbb-utóbb bele kellene raknom olyan helyzetbe, ahol nehezebb kezelni, például kutyák közé vinni. De nem is ez a legnagyobb baj, hiszen szeretem a kihívásokat, szívesen gondolkodom azon, hogyan lehetne egy viselkedési problémát kinevelni a kutyából. Szívesen próbálok ki új módszereket is. De közben a gazdi fizet az órákért, nem feltétlenül fogja megvárni, amíg én kikísérletezem, hogy ilyenkor mit kell csinálni, kellenek bizonyos problémákra már bevált, általam kipróbált módszerek. Persze kísérletezni mindig kell, az elkerülhetetlen, meg egy módszert soha nem lehet teljes egészében ráhúzni egy kutyára, de akkor is kell valami vezérfonal, ami mentén elindulok egy adott problémával találkozva. Persze ezeket csak gyakorlattal lehet megtanulni, de akkor is félek. Mit gondoltok? Bele merjek vágni? Hogyan kezdjem?