Valamit rosszul csinálok a kutyámmal, vagy egyszerűen csak ilyen a természete?
Már majdnem 2 hónapja van nálam, úgy fogadtam be szegényt, az előző családja 3 év után kidobta, mondván, hogy már nem kell nekik. Szóval ő egy 3 éves kan törpe tacskó. Nagyon jó természetű, bár hisztizik ha elmegyek itthonról, de amúgy semmi gond nincs a viselkedésével. A problémám az, hogy valamiért nem úgy viszonyul hozzám, mint az előző kutyáim. Ők mindig bújósak voltak, szinte vigyorogtak az emberre. A tacsi is ugrabugrál ha hazajövök, nyüszög ha nem egy helyen vagyunk a lakásban, de nem akar az ölembe feküdni, vagy hozzám bújni. Néha csak szomorúan néz rám. Persze oda megyek beszélek hozzá, megsimogatom, de hiába hívom, hogy jöjjön mellém, csak mélán bambul.
Lehet, hogy sokan hülyeségnek tartják a kérdésemet, de nekem fontos, hogy ha állatot tartok, az ragaszkodjon hozzám és boldog legyen. Lehet, hogy valamit én rontok el, vagy csak a fajta sajátossága, hogy ilyen magának való, de engem zavar. Hülyén hangzik, de nem szeretném ha úgy érezné, hogy nem szeretem eléggé és én is el akarom dobni, mint azok az előzőek.
válasza:Szerintem mindkettő.
Legfőképpen fajtajellegre tippelnék, a tacsik nem ölebek, akármilyen cuki is, ez egy önálló, makacs vadászkutya, aminél "babusgatással" csak rontasz a helyzeten.
A másik, hogy nem tudom, milyen következetességgel építed ki a bizalmat, de ez is gond lehet. Mondjuk 2 hónap alatt sokat lehet haladni, de lehet, hogy későn érő fajta :).
Az biztos, hogy ennyi idő alatt ő már túllépett az előző gazdáin, és az a helyzet, hogy neked se ártana, ha nem mint kidobott, vígaszra váró kiskutyára tekintenél rá. A sajnálat ugyanis a legtávolabb áll attól a hozzáállástól, amivel egy kutyában tiszteletet tudsz ébreszteni. Márpedig itt sokkal inkább ez lehet a gond, már abból is gondolom, ahogy ahogy birtokol, és aggódik értetek. (Az aggódás sem jó. Egészséges esetben egy gazdáért nem kell aggódni!)
Másabb kutyát fogtál ki, mint az előzőek. A vadászkutyák szoktak alkalmi süketek lenni, ha nincsenek tanítva. Kicsit nézz utánna a tacsik jellemének, tanításának, idővel a tisztelet, és a bizalom is kialakul. Első lépésként mondjuk elérhetnéd, hogy ha hínod, odamenjen hozzád, akár tetszik neki, akár nem.
És mégegy nagyon fontos dolog. Esélyes ugyan, hogy most valóban nem felhőtlenül boldog, de ne a "bújósságon" mérd a boldogságát. Ez egy pulinál bejön, egy tacskónál nem.
válasza:
válasza: válasza:az a gond, hogy fogalmad sincs a kutyák természetes igényeiről, szükségleteiről és arról, hogy egy problémás ebet hogyan kell kezelni, te csak elcseszni tudod a kutyáidat...nem értem miért kell még több kutya az éltetedbe?
a neked "csak ennyi a problémád" vagy "lehet ez a kutya természete?" NEM! ez nem a kutya természete, ez egy ember által "megerőszakolt" zavarodott kutya természete, egy sor viselkedészavar van a háttérben!!!!
Köszönöm a válaszokat.
Utolsónak csak annyit, hogy örülök, hogy van véleményed, de ez esetben ez pont olyan, mint az emésztésed végén kiürülő salakanyag. Természetes, hogy van, de rohadtul nem kíváncsi rá senki.
A többieknek meg még egyszer köszönöm az értelmes válaszokat.
válasza:sztem kikcist olvass utána, hogy hogyan kell a zárkózott, depis kutyusokkal bánni. sajnálni tényleg nem szabad, mert nem érti az érzést, csak h szomorú vagy. egy jó falkavezér határozott és biztonságot ad. a szomorúság labilis.
amugy nem kell túlaggódni. nekem egy keverék tacsi szukám van és egyáltalán nem bújós fajta. örül ha hazajövök, ha sétálni megyünk, meg másoknak is örül, de csak nagy ritkám van kedve bújni. hétvégente reggel az ágyban,de az is hamar átcsap játékba. vannak ilyenek. van amelyik szereti ha tapizzák, van amelyik nem. hát a mieink ilyenek:-).
légy jó falkavezér és tudni fogja h szereted.
Valószínűleg nem kéne összehasonlítanom, igazatok van. :) Amúgy nem szokott szomorodni, szóval nem olyan kis életunt, csak nekem volt fura, hogy másképpen viselkedik. Jó étvágya van, most már "barátokat" is szereztünk lent a kutyafuttatónál. Szeret velük rohangálni, de mindig figyeli, hogy megvagyok -e még. Ő még a nagy játék közben is visszajön, ha rászólok. Ennek meg a többi gazdi örül, mert így lehet terelgetni a csapatot.
Szóval nem hiszem, hogy végzetesen elrontottam volna szegényt. Majd még utána olvasok azért több helyen is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!