Miért civakodnak folyton a kutyások?

Érdekes kérdés és kicsit magamra is ismertem :)

Mondjuk én civakodni nem szoktam, de nem állhatom meg, hogy ne mondjam el a véleményem. De néha az utcán konkrétan nehezemre esik nem kivenni azember kezéből a pórázt. Tegnap is láttam egy olyat, ahol legszívesebben beolvastam volna a nőnek.

Igazából nálam az a motiváció azt hiszem, hogy eleinte nagyon nem boldogultam a kutyámmal, aztán az iskolában megtanultam néhány tök egyszerű és logikus technikát, és ez akkora örömmel tölt el, hogy szeretném mindenkinek elmondani, hogy tévúton jár, és tök könnyű lenne helyre hozni. Csak hát kevesen kíváncsiak erre :)

amíg egyszer nyakon nem vág valaki.

mindenki foglalkozzon a saját dolgával. ennyi.

nem csak a kutyások civakodnak hanem mindenki csak mindenki a maga témájában.

Az egy dolog hogy elmondjuk a vélemenyünket, a nàlunk bevàllt modszereket. De valoban van aki Istennek képzeli magàt es tévedhetetlennek. Pedig ahàny kutya annyi féle....

A kutyàk, mint a gyerekek külömbözöek, màs màs modon tanulnak. Sokan esküsznek a klikkerre, nalàm nem vàlt be, még is tud minden alap vezényszot. De emiatt nem fogom azt mondani hogy a klikker szar mert magam is lattam a kutyafuttatoban néhàny problemas kutyànal csodàkra tett.

Viszont aztàn vannak olyan dolgok amiket egyesek nevelési modszernek hivnak, de én sosem fogok tudni elfogadni es szo nélkül hagyni, pl. a megverés (értem itt a komoly rugàst, ütést nem az orra koppintàst vagy nyakörv megràntàst).

Az ember már csak ilyen.

Civakodnak//sokszor már vérre menően// a focin, a politikán, a gyerek nevelésen, stb. Miért pont a kutyások maradnának ki ebből?

"szeretném mindenkinek elmondani, hogy tévúton jár"

Tudod, nem kell mindenkinek elmondani. Amíg ő ebben a helyzetben nem érzi magát kényelmetlenül, addig nem is fog meghallgatni. Mutass jó példát, és ha valakiben felmerül az igény a változtatásra, megkérdezi a véleményedet, na akkor rá lehet "zúdítani" a sok információt. Addig viszont úgysem befogadó képes.

Tudom, ezért mondtam, hogy nehezen fogom magam vissza, de visszafogom. Érdekes folyamat, mert eleinte osztottam az észt kérés nélkül mindenkinek, aztán erről leszoktam, mert tök felesleges. Mostanra viszont egyre gyakoribb, hogy kérdeznek tőlem :)

A konkrét sztori tegnap amiért majdnem kivettem a kutyát a nyanya kezéből az az volt, hogy a kis foxi totál pánik agresszióban üvöltött a körúton közlekedő autókra, és a járdán közelekdő emberekre, a néni meg elemelte az első két lábát a földről póráznál fogva, majd üvöltözve levert neki néhány fülest, hatalmas ELHALLGATSZ? KUSSOLSZ üvöltések közepette. Na ott úgy éreztem, hogy nehezen bírom ki, hogy ne lépjek közbe. De kibírtam. Ha saját kutyával vagyok, akkor ilyenor berendelem szemkontaktusos lábnál követésbe, és fölényes mosollyal elsétálok :)))

Engem ez érdekes módon annyira nem zavar, mivel jólnevelt kutyáim vannak és mi jól megvagyunk, így simán elengedem a fülem mellett ha valaki valami másról akar meggyőzni. Ha tájékozódni akarok akkor elvolasok újságokat, új könyveket és ami tetszik alkalmazom.

Engem sokkal jobban zavar amikor a TÉNYLEG alaptalan utálkozás megy mégpedig a kutya fajtája és ehhez hasonlók körül. Mindenki klikkesedik és egy-egy nem olyan népszerű kutyára a népszerűbb fajták tulajdonosai úgy néznek mint a véres rongyra, hát még ha az adott kutya jobb az ő legintelligensebb fajtájuknál is valamiben...