Miért ilyen elkeserítőek a kutya-ellenesek?

Érdekes, hogy mennyire más reakciókkal találkozik az ember attól függően, hogy hol lakik.:) Mi sem nagyon találkoztunk még olyannal, aki nekünk beszólogatott, viszont nekem egy 4,8 kg-os havanesem van, ami szerintem nagyon sokat számít. Azért gondolom ezt, mert a környéken már több kutyástól hallottam vissza, hogy beszólogatnak nekik.

Az egyik egy negyvenes pár, akik nem túl szépek, nincsenek kinyalva soha, mert munkás emberek. Nekik van 2 hatalmas pulijuk. Ugyanott sétáltatták őket, ahol az összes többi kutyát is elengedik, de ők ezt csak akkor teszik, ha olyan kutya van a környéken, akit ismernek, vagy egyáltalán senki. Mégis rengeteget beszóltak már nekik, és én hihetetlen sok rosszat hallottam róluk mielőtt megismertem őket, de mégis odamentem egyszer hozzájuk. A kutyámat még csak meg sem ugatták a kutyák, a gazdák pedig a legnormálisabb kutyatartók a környéken. Azt aláírom, hogy a kutyák nem mindig hallgatnak rájuk, de még mindig megelőzték a bajt és soha nem bántottak senkit. Mégis számtalanszor feljelentették őket, persze mindig nekik adtak igazat a rendőrök.:)

A másik egy fiatal max. 30 év körüli pár, akiknek van egy pici havanese kutyája és mellette egy menhelyről befogadott keverék. Egyrészt a keveréket úgy hozták el, hogy 10 kg-nál nem lesz több, de most egy 40 kg-os őzlábú hatalmas jószág.:) A nagyobb kutyával nagyon sok baj van, de a srác időt és pénzt nem sajnálva mindent megtett, hogy sikerüljön kinevelni a rossz szokásait. Már azért is megszólták, hogy klikkerezik, mert ez már túlzás, mivel más is meg tudja nevelni a kutyát enélkül (persze akik ezt mondják a kutyáját vagy üti-vágja, vagy a kutya 10 percig pattog fel rám, amíg a gazdája 20 méterről kiabál neki...). Kutyatrénert is hívtak hozzá, de valami olyan rossz élménye volt a kutyának, hogy még neki sem sikerült megnevelni. Akárhányszor jött valaki, a srác azonnal megkötötte a kutyát és tulajdonképpen senkinek sem származott kára belőle, hogy olyan a kutya amilyen. Mégis annyit szidták őket és annyiszor beszóltak nekik, hogy jópár hónapja eltűntek a környékről.:( Nagyon sajnálom őket, mert a leglelkiismeretesebb kutyások voltak, akiket ismertem és nagyon sokat tanultam a sráctól.

Az az érdekes, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány normális kutya és gazdi páros van a környéken, mégsem azokat piszkálják, aki nem tudja megnevelni a kutyáját, hanem azt, aki próbálkozik.:( Nekem is volt egyszer összetűzésem egy nővel, aki szintén akkor sétáltatta a kutyáját, amikor mi és óhatatlanul összefutottunk párszor. Azt tudni kell, hogy én is klikkerrel tanítom a kutyámat, mert nálunk bejött és sokkal gyorsabban tanul. Na ennek a nőnek van az a kutyája, aki 10 percig ugrált fel rám, amíg ő messziről kiabált neki.:) Az első élményünk az volt vele, hogy nekem még csak 3 hónapos volt a kutyám és az övé egy foxi, akinek mániája volt, hogy leszorította a földre a kutyámat és ráfeküdt. A kutyám visított, de nő nem szedte le róla, mert szerinte, csak azért ad ki ilyen hangot a kutyám, mert élvezi. o.O Nem szokásom felkapkodni a kutyámat, de egyszerűen nem tudtam másképpen megvédeni a foxitól, úgyhogy felvettem, aminek következménye a felugrálás volt. Aztán elkezdtük a klikkerezést és ugye a klikk hang után jön a jutalomfalat. A foxi egyrészt nem akarta hagyni, hogy odaadjam a jutalomfalatot kutyámnak, ami után még azt mondtam, hogy oké, akkor amíg ott vannak nem adok neki, hogy ne kínozzam a másikat se. Na de amint megérezte, hogy hol van a jutalomfalat, azonnal elkezdte az ostromot, vagyis ismét pattogott fel rám, amit a gazdája 2 méterről nézett szótlanul.:) Aztán inkább elkerültük, de ha mégis találkotunk és meglátta a jutalomfalatot, mindig volt valami megjegyzése a szemforgatás közben... Azt azért elmondanám, hogy egy éves elmúlt a foxija, akit képtelen behívni, ennek ellenére sosem láttam még pórázt azon a kutyán, ehhez képest az én 7 és fél hónapos kutyámat már bármikor be tudom hívni, amíg ő bottal kergeti az övét, mert nem tudja leállítani.:D Nekem ez pont elég elégtétel!:)

Azóta már más útvonalon sétáltatunk, mert valahogy ezek a nem normális emberek mindig megtalálják egymást és az összes odagyűlt, ahova mi jártunk, így "kiszorítottak" a parkból minket.:/ Szóval nekem sokkal több rossz élményem van a kutyásokkal, de hallottam már egy-két cifra sztorit a "kutya fóbiás" kutyátlan emberekről is sajnos.:(

Nekem változó a tapasztalatom. Rengetegen mosolyognak és sokan odajönnek símogatásra, nagy részük szintén kutyás. Van, hogy egész kicsi gyerekek jönnek, de az előttem hozzászólók véleményét osztom.

Méghozzá azt, hog az emberek és ezen főleg a szülőket értem, belenevelik a gyerekekbe a rettegést a kutyáktól. Egyre többen. Szinte hisztérikusan. Séta a vizslánkkal, apuka sétál a kislányával aki egy babakocsit húz maga után benne a játékbabájával. Közeledünk egymás felé, kutya ránk figyel, várja a jutalomfalatot (láb mellett sétáltatás gyakorolására ezt a módszert alakítottuk ki), az apuka meg meglátja a kutyát, kitágul a szeme, néz minden irányba, elkezdi emelni a lányát aki görcsösen kapaszkodik a babakocsiba, és közben mosolyogva mondja, hogy vau-vau. Apuka már deréknál a gyerekkel, aki húzza a kocsit magával, erőlködés és a vége az lett, hogy mér rég elmentünk mellettük és akkor is még bennünket figyeltek.

Az öregek beszólogatásai még szórakoztatnak is, néha vissza is szólok nekik, úgyis csak morognak.

Viszont minden második gyerek menekül a kutyától vagy ha kíváncsi akkor rászólnak, hogy gyeregyeregyere, nehogy megharapjon a kutya...Meg szájkosár kellene rá kisfiam, látod? Vigyázz a kutyákkal mert kiszámíthatatlanok! Stb.

Idegesítő és az a baj, hogy legszívesebben megmagyaráznám nekik és mégsem lehet.

Túlzottan félti a mai szülő a gyerekét. Mindentől. A suliban ha egyest kap, akkor elverik a tanárt. Mikor én voltam gyerek és egyest kaptam, akkor alig mertem megmondani, otthon meg azt mondták: ha nem tanultál meg is érdemled! A mai gyerek nem mehet fűbe négykézláb, nem játszhat kutyával, nem mehet ki felügyelet nélkül, nem szólhat a szomszédhoz sem, nehogy valami baja legyen...már nem jó a szappan, hanem speciális nyomógomb nélküli kézfertőtlenítő kell. Szerintem ez már kicsit sok és én is még csak harminc felé közeledek...

Hát ezt olvasva nekem is egyik szemem sír, a másik nevet...:D

De jól teszed, nálunk is már járőrkocsi "pásztáz", s azóta kevesebb a randalírozó... (és nálunk is részeg és/vagy betépett kamaszokkal volt a probléma.)

Ezzel nekik is szívességet teszel valahol...

De azért ez nagyon durva... Hú ha az én kutyám felé hadonászott volna ordítva, én is elindultam volna felé...

Nagyon durva, milyen torzult a mai fiatalok világképe (nagy átlagban)...:(

De valahol erről nem tehetnek, igazából szerintem nem is csoda.