Ti belegondoltatok már, hogy egy munkakutyásnak gyakorlatilag minden szabályt meg kell szegni a nevelés során?

Vannak emberek, akiknek kellenek a szabályok, mert a saját ítélőképességükben nem bízhatnak, lévén nincsen szakértelmük. Ezek ilyen "biztonsági határok", amikkel nem lehet nagyot tévedni. Aki ért hozzá, az nyilván eltérhet ezektől saját belátása szerint, mert tudja, hogy minek mi a következménye, és azt tudatosan vállalja.

Aki meg ért hozzá, az nyilván gyorsabban és hatékonyabban tud kutyát tanítani, ezért fog látványosan gyorsabban haladni mindennel, meg tudja, hova viheti sétálni biztonsággal a kutyát, a fizikai megterhelésre pedig biztosan ugyanúgy odafigyelnek, mert egy megnyomorodott kutya nem sokat ér.

Ha a fenti példáknál maradunk, és teszemazt tényleg nagyon korán viszik haza a kölyköket, azzal mondjuk bevállalják, hogy kicsit kevésbé lehet még szociális a kutya, de nekik ez nem gond, mert otthon is van kutya, meg a sulin is van kutya, majd bepótolják. Meg leviszik korán sétálni meg kutyák közé, amivel ugye növelik annak a kockázatát, hogy szopornyicás vagy parvós lesz a kutya, de tudják, hogy az első betegséggyanús jelre rohanni kell dokihoz az éjszaka közepén is, és fel vannak készülve anyagilag is a kezelésre.

Amúgy elég távol áll tőlem a munkakutyás világ, nem akarok hülyeségeket beszélni, úgyhogy különösebben mélyen nem mennék bele, fogalmam sincs, mit szoktak ténylegesen másképp csinálni, mint ahogy egy átlag hobbistának javasolni szokták. Abban viszont biztos vagyok, hogy sokan egyszerűen leszarják, hogy mi a jó a kutyának, rengeteg munkakutyáról például nehezen tudom elképzelni, hogy normális szociális élete van, és el lehetne engedni egy falka kutyával bandázni. Szóval van azért ilyen is, olyan is, a munkakutyások is csak emberek.