Mi lenne a jó megoldás? Anyám vidéken, családi házban él,70 éves,3 éve teljesen egyedül. Volt 2 nagytestű keverék kutyája, anya és az első ellésből származó kan kölyke,11 éves, tehát az sem fiatal kutya. Az anyakutya 14 évesen kb 2 hónapja kimúlt.

'Mint minden kutya,fél mindenféle mennydörgéstől,tűzijátéktól stb.' ... Ostobaság, csak a rosszul nevelt vagy az idegileg gyenge kutya fél ettől.

A kutyának nyilvánvalóan nevelésre lenne szüksége és ezt anyukád már nem tudja neki biztosítani. A család többi tagja talán tudná, de akkor először talán az olyan tévképzeteket és tévhiteket kéne megszüntetni mint az idézett mondat, és a kutya viselkedésének félremagyarázása.

Egyetértek az elsővel. Egyébként rengeteg ilyen kutyával találkoztam már, és bár természetesen nem mondhatom 100%-ra, de tényleg nagyon kicsi az esélye, hogy megtámadja anyukádat. Ez a kutya nem agresszív, hanem fél és oda akar bújni mellé. Megharapni nem fogja, esetleg véletlenül megcsikarja, vagy ráugrik és ezáltal kellemetlen érzést okoz, de ezek nem komolyak, agyonnyomni pedig nyilván nem fogja/tudja.

El kellene vinni kutyaiskolába vagy kiképzővel konzultálni, persze ezt gondolom az idős anyukád már nem tudná csinálni (de azért nem ártana, ha ott lenne, mert mégiscsak ő a kutya gazdája).

Másik kutyát szerintem már semmiképp se hozzatok mellé, esetleg lehet neki építeni az ajtó mellé egy kutyaólat, vagy valami olyasmit, aminek az ajtaja is védett valamennyire. De igazából ezek félmegoldások, mert ha pl. az ajtót le is feditek lemezzel, hogy ne tudja szétszedni, akkor megy az ablakhoz, vagy szétrág mindent, amit tud. Képes véresre kaparni a mancsait, kitörni a fogát stb. Nagyon félnek ilyenkor ezek a kutyák, így az ember beengedi, de ezzel sajnos csak erősíti benne a negatív viselkedést, mert jutalmazza a megnyugtatás által. Tudom, furcsán hangzik, de így van.

Kezdjük a tényekkel:

1) A kutya nem ember. Nem haragszik, nem sértődik meg, nem fog veszekedni, és nem fog kifordulni magából egy pillanat alatt.

2) A kutya nem retteg automatikusan semmitől. Akkor retteg, ha a gazdái nem kezelik megfelelően a szituációt.

3) A kutya nevelésre szorul, méghozzá nem kicsit. Egy 60 kilós neveletlen kutya akkor is veszélyes, ha nem akar rosszat, mert simán feldönti anyádat, kész a combnyaktörés és viszlát. Vagy költözzön oda valaki, aki kordában tudja tartani a kutyát, vagy vigyétek el egy ilyen személyhez, de ha így marad minden, abból bajok lesznek. És mindenképpen kérjetek hozzá szakmai segítséget. Tudom, vidék, nincs közel szuper kutyaiskola, de most ne az számítson, hanem anyukád testi épsége és időskori nyugalma.

Szerintem agressziótól nem kell tartani. A reális veszély az, hogy egy óvatlan pillanatban fellöki ugrálás közben, elesik, és akkor megvan a baj. Az én anyum is 70 körül van, ebben a korban sajnos könnyen törnek a csontjaik, és igen nehezen forrnak.

Én azt mondom, keressetek valakit, mondjuk egy kiképzőt, aki a helyszínen tud valami megoldást találni a kutya lenyugtatására, mert ez így tényleg nem állapot.

"A kérdésem inkább arra vonatkozik,hogy létezik-e olyasmi,hogy egy kutyának antidepresszánst adnak,mint mondjuk egy embernek,ha szorongásos zavara van?És egyáltalán van-e valami kézzelfogható terápiás hatása?" Jaa, hogy te ilyen kényelmes megoldást szeretnél... Az a helyzet, hogy a legtöbb szernek idő kell amíg kifejti hatását, ráadásul nem is tudni előre, mikorra várható problémás helyzet. Ezért állandóan nyugtatózni kellene. Olyankor a kutya lényegében csak vegetál, tehát ha helyes neveléssel nem akartok próbálkozni akkor azzal az erővel el is lehetne altattatni... De jobb megoldás keresni neki egy gazdát (aki tisztában van a kutya problémájával és képes kezelni azt).

Embereknek szánt gyógyszert, nyugtatót ne adjatok neki semmiképpen, mert rájuk másképp hat! Egyébként a kutya nem depressziós, hanem ideges, pánikol. Nyugtató, stresszoldó hatású készítmény jöhetne szóba, de már írtam, hogy megy ez. Emellett ezt csak átmeneti megoldásként szokták alkalmazni, ha azt veszed hogy az a kutya még él kb. 3-5 évet, hát annyi ideig nem lehet folyamatosan gyógyszerezni. Őszintén szólva én ezt állatkínzásnak is mondanám...