Pincser kutyát büntetek, bezártam a fürdőbe, ahová nem szereti betenni a lábát. Előtte megfürdettem, mert szükség volt rá és azt sem szereti.20 perce tart a bünti, kaparja az ajtót, visít. Kiengedjem vagy várjam meg, amíg lecsillapodik?

Fúj, de pofátlanok vagytok!!! Először is ez a "saját magam neveltem ilyenné" szöveg nagyon gáz és üres beszéd! Megszereztem a kutyát és elkezdtem dolgozni vendéglátásban napi 16-18 órát és még egy távkapcsolatom is van, úgyhogy nagyon sokat utaztam szabadnapjaimon. Magamra sem volt időm! A kutyát amint megkaptam chipet nyomattam bele, akkor már rögtön útlevelet kértem hátha elviszem erdélybe, mert évente egyszer oda is elutazom. Volt velem a balatonon oda saját kezűleg varrtam egy fényvisszaverő nyakörvet, bilétát gravíroztattam 2 teloszámmal és névvel. Az ünnepek alatt volt rá időm, sokat aludtunk együtt, bújtunk. Ő egy pincser, eddig is ideges volt, harapdált de azt játéknak fogtam fel. Még soha nem mart meg így, hogy a kezem beliluljon! Édesanyámat szájon harapta! Most id dolgozom hajnal 3-kor kelek. Fogalmam sincs, hogy egy idegbeteg kutyát hogyan kezeljek.

Igen, MEGSZEREZTEM. Csontsovány volt, oltás nélkül és a gyerekek ütötték. Mai napig ha egy gyerek hangos vagy szalad, a kutya nekimegy. Megszereztem és úgy gondolom még mindig jobb helye van nálam. Bármi történne vele nem sajnálnám a pénzem a gyógyulására. Ha kötekedni vágytok, akkor máshova kéne eltakarodni!

Az nem megoldást, hogy osztjátok az észt, amiért helytelenül fürdettem meg a széklettel borított mancsát. Az nem büntetés neki, hogy végigmasszírozom a testét. Utál fürödni, de a farkát csóválja ha a vizet a pocijára eresztem.