Miért nézik le azt, akit nem a problémás kutyák érdekelnek?
Ti is észrevettétek, hogy van egy új fajta kutyatartó, főleg itt a fórumon? Az a fajta, aki álmából felébresztve képes lenne egy veszett farkasfalkát is leszerelni? Általában úgy indul az egész, hogy az illető nem nagyon van benne a kutyakiképzésben, de aztán valahogy szert tesz egy problémás kutyára és veszi a fáradtságot, hogy megoldja a problámát (ami, be kell hogy ismerjem, tiszteletre méltó). Itt találkozik Jan Fennellel, Caesar Millannal, a tüköriskolával, Cerberossal vagy ehhez hasonló módszerrel, és mivel ez segített neki, ezért teljesen a megszállottja lesz, mindent tud róla, elvakultan védi. Tökéletes szakmaisággal kielemezi a kutyája minden mozdulatát, viszont az átlagos dolgokkal sokszor gondban van vagy lekicsinyli őket. Teljes stresszben van egy egyszerű engedelmes vizsga előtt, és elájul ha a kutyája tud 30 trükköt. És ezeket is leginkább csak egy jó módszernek tartja arra, hogy a fenti módszereket gyakorolja.
Ezzel még nem is lenne baj, de ezek az emberek miért nézik le azt aki beismeri, hogy ezeket a dolgokat nem tudja, illetve nincs oda a fent említett módszerekért, mert őt a kiképzés más ágazata érdekli? Lehet, hogy ő álmából felkeltve mond neked 10 módszert hogyan tanítsd meg a kutyád kézenállni vagy fejből felmondja neked az összes verseny szabályzatát... Nincs szüksége arra, hogy behatóan ismerje a problémás kutyákat, mert ő eleve úgy nevelte a kutyáját, hogy ne legyen az. Ez nem tiszteletre méltó? Nem ez lenne a normális? Más esetleg problémás kutyájával meg úgy gondolja, hogy nem az ő kötelessége foglalkozni.
válasza:Manapság egyre többen akarnak egy falatka természetet maguk körül tudni...egyre több a szaporított kutyák száma, akik mindenféle szűrések, szelekció nélkül párosodnak össze-vissza. Ez ördögi kör, mert igény van az olcsó kutyákra.
A kutyák emelkedő számával egyenesen arányosan emelkedik a tudatlan gazdák száma, akik viszont nem akarnak időt-pénzt áldozni kutyaiskolára, kiképzőre.
Divat lett "problémás" kutyát tartani...ráfogják a kutya előéletére, és "nem lehet vele mit csinálni, már x éves"...
Minden módszerben van jó és rossz eszköz egyazon kutyára...egyedfüggő a nevelés/kiképzés.
Aki JÓ életet akar biztosítani a kutyájának, az bármit megtesz, hogy elmúljon a problémás viselkedés.
Sajnos hiába írja le a törvény, hogy a szellemi károsítás is állatkínzás...gyakorlatban a sok frusztrált, őrjöngő idegroncs nem állatkínzás áldozata :( pedig-pedig...
válasza:Szerintem nem azt nézik le, akinek nem problémás a kutyája, hanem aki egyszerű, nem manapság divatos módszerekkel nevel. nem fogadják el, hogy bizony az is működhet.
Erre jó példa az egyik közeli kutyafuttató közössége.
Minden kutya suliba jár, mindenki falkavezérségre gyúr, és ha te nem ilyen vagy, megszólnak. Pl a kutyám pisilés után szokott kaparni és én hagyom, hagy kaparjon. De megszólnak, hogy ezt ne engedjem meg neki, mert azt jelenti, hogy ő a domináns. Vagy pl mindenki úgy jön be a futtatóba, hogy előtte a kutyáikat hosszú másodpercekig ültetik a bejáratnál, és csak akkor jöhetnek ha megengedik, ez is ilyen falkavezérségi gyakorlat.
Én nem teszem ezt, az sem zavar ha előre megy had menjen.
A vicc az egészben az, hogy amikor ki megyünk a futtatóból, ezek az emberek szinte mind kötik meg a kutyáikat mert sétáltathatatlanok póráz nélkül, míg az én kiskutyám kb két hetente egyszer lát pórázt, amikor bkv-ra szállunk. Engem szólnak meg, engem néznek le, amikor ő az egyetlen kutya, akivel a legnagyobb forgalomban is szépen lehet közlekedni.
Én a hagyományos módszerek híve vagyok. Ha rossz megszidom, ha jó megdicsérem. Nem kell ezt a témát túlmisztifikálni. Csak sajnos sokan ezt teszik, és mást nem is fogadnak el a saját igazukon kívül.
válasza:Istenem, a félreértések :) Vannak kutya-gazda párososk, akik nem problémásak extrák (falkavezérség, miegymás) nélkül sem. Meg vannak, akik igen. Sokan sajnos csak akkor képesek megérteni mindkét oldalt, ha már mindkét szituációban voltak; azt hiszem, itt is ez lehet a félreértések fő oka. Hány kérdés van itt is, hogy "nem értem, eddig egy kutyánk sem csinált ilyet" - mert ugye a kutyák sem egyformák; ami az egyiknél beválik, az a másiknál nem biztos.
Én speciel nagyon örülök annak, ha valakinek problémamentes a kutyája mindenféle falkavezérséges mizéria nélkül is. Mondjuk amikor látok egy boldog és elégedett gazdát egy stresszes, görcsös kutyával, akkor azért elgondolkodom, hogy elég-e az, hogy a kutya problémamentes a mi szemünkben, miért nem akarunk mi is problémamentesek lenni a kutyánknak... De ha egy tényleg passzoló, boldog kutya-gazda párost látok, akkor mosolygok és kalapot emelek, akár tudományosan nevelte az állatot a gazda, akár nem, és asszem ezzel nem vagyok egyedül. Csak ezt ugye nem hangoztatja az ember, csak ritkán, mert amúgy hálisten még mindig ezt vesszük természetesnek. Mindig az elégedetlenkedők a hangosabbak :)
válasza:Persze, megértem, nyilván vannak nehezebb kutyák, nem mindegyikkel olyan könnyű boldogulni mint az enyémmel. Csak akkor ne nézzenek le érte, hogy nem úgy csinálom ahogy ők, miközben látják, hogy mi így működünk jól.
Nem is járok már abba a futtatóba egyébként, mert elegem lett az észosztásból. :)
válasza:Nyugi, a "másik oldal" is ezt éli át. "Miért bántja azt a szegény állatot" (mikor a nagypofájút lefegyelmezem parasztkodásért, vagy a rettegő kutyát csakazértis felviszem a mozgólépcsőre), "hát az enyém enélkül is jó kutya lett" (közben éppen pofátlanul dominálja az enyémet), "miért nem hagyja békén, olyan aranyos" (miután figyelmen kívül hagyta a tiltást/behívást, felugrott az emberre, az meg agyonsimogatja nekem)...
Hülyék mindig vannak, ezen nem kiakadni kell, hanem elkerülni őket.
Hát én meg eszméletlenül le lettem alázva, csak mert nem úgy választottam szét két verekedő kutyát ahogy a nagyok tették volna. Emiatt én már nem is értek a kutyákhoz. Vagy mert nem tudom hogy kell tökéletesen leszoktatni a macskaölésről... Nem azt mondom, hogy nincs jó pár ötletem, és hogy nem tudnám megoldani valahogy ha az enyémet érintené. De miért kéne olyan tudásom legyen mint a Korom Gábornak, vagy Millannak vagy akárkicsodának amikor nem az én kutyám verekszik, nem az enyém öl macskát, stb?? Csak ennek ellenére szeretek néha válaszolni, mert azért vannak ötleteim, meg fontosnak tartom odaírni, hogy ez nem normális állapot, hátha valaki felfigyel rá, és tanul belőle, hogy ő már ne hagyja idáig fajulni a kutyáját legközelebb.
Úgy érzem valaki tényleg lenéz azért mert én a 100. trükköt tanítom a kutyámnak vagy versenyre járok vele. Hisz végülis ez felesleges, máshogy is ki lehet elégíteni a kutya igényeit, míg aki problémás kutyákat kezel az aktívan tesz valamit.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!