Kutyások, hogy osztjátok be az időtöket?

Én a klasszikus napi 8 órát melózom, plusz 1-1 óra utazás. De mikor hazaérek, a kutyával vagyok végig. Sétálunk a parkban (most épp tüzel, szóval ez kimarad), vagy labdázunk a kertben meg gyakorlunk a sulira. Élettársam van, általában ő is kint van velünk, nálunk ez nem kényszer, sokszor felváltva foglalkozunk a kutyával amíg én főzök vagy más dolgom van. Nem takarítok, főzök, mosok naponta, és kötve hiszem, hogy te igen. Főzni olyan 2-3 naponta szoktam, minden hétvégén alaposan kitakarítok, hétközben max összepakolok, és söprögetek a kutyaszőr miatt, de az meg nem egy nagy kaland, pár perc az egész.

Szerintem mindenkinek arra van ideje amire szeretné, hogy legyen, kutyát meg nem csak délután 5-ig lehet sétáltatni, nem hinném hogy kijárási tilalom lenne sötétedés után...

Nos, szerintem én vagyok a tipikus példája annak, hogy rengeteg dolog mellett, PANELBAN is lehet nagytestű kutyával élni. Tanulok, ehhez 3 órát utazom naponta, és még dolgozom is. Nem segít nekem senki semmiben, de még így is meg tudom oldani. Keddi napom a legkeményebb, leírom hogy néz ki a dolog. 5-kor kelés, gyorsan megkávézom elkészülök és fél 6-kor irány sétálni. (Ehhez persze előző nap már kikészítem amit felveszek, stb.)6-ig vagyunk lent, neki ennyi elég, mikor kutyust vettem mérlegeltem hogy panelban lakom és jó lenne ha nem lenne nagyon nagy a mozgásigénye. 6 után indulok suliba, ahol 8:30-tól 11-ig van órám. Irány a meló, szerencsére az közelebb van a sulimhoz "csak" 40 percet kell utazni. 4-ig vagyok bent, 5-re hazaérek, akkor nem ám leülök pihenni meg tv-t nézni meg gépezni, hanem irány az utca fél 7-ig simán lent vagyunk a kutyámmal, botozunk, labdázunk, kirohangálhatja magát kedvére. Mikor látom hogy fárad jövünk haza, megkapja a vacsit (ami nem száraz táp hanem nyers hús, ebben sem tud érdekelni a kényelem). Ilyenkor van időm még elmosogatni, főzni valamit (szerencsére csak egy főre kell ez igaz) hétköznap nem takarítok maximum áttörlök ha nagyon kell, vagy összesöprök. (Olyan kutyát választottam aki nem hullatja nagyon a szőrét! :D) Még egyszer lemegyünk 9 körül, de akkor is csak 20-30 percre, kiürül a hólyagja és jövünk haza. Utána még tv-zek, olvasok, ilyesmi akkor mindig az ágyam mellett fekszik, néha elszenderedik, néha odateszi a fejét a matrac szélére és figyel engem, én ezt is együtt töltött időnek számítom. A többi napom azért nem ennyire nehéz, elég 6-kor kelnem, hétvégén meg végig az övé vagyok, viszem magammal mindenhova, a barátaim is imádják, nyáron az összes szórakozóhely teraszára beengedték mert a dolgozók is annyira szeretik, így a haverokkal sörözésekben is részt vett. :)

Szóval ha megnézed nekem is legalább annyi elfoglaltságom van mint neked, de nyugodtan lehet a kutyáddal foglalkozni délután 4 után is, elvinni őket 4-6-ig egy nagy sétára, játszani valamerre. Persze itt a panelban könnyebb, mert "muszáj", de szerintem te is rá tudnád venni magad. Ha süt a nap jó nézni ahogy szaglászik, élvezi a játékot, mikor télen befagyok a hidegtől akkor is jó, mert teljesen felvidít ahogy a hóban bohóckodik, ha meg más kutyással találkozunk akkor kész műsort levágnak ketten-hárman. :) Hidd el, meg lehet oldani, csak akarni kell!

Most viszonylag sok szabadidőm van, vagyis az túlzás, inkább rugalmas az időbeosztásom. Összevissza goldozom (magántanár vagyok), szakdolit írok, felsőfokú nyelvvizsgára készülök, háztartást vezetek, napi 2-3 órát olvasok-filmezek, élettársammal vagyok, mégis emellett azért napi 2-2 és fél óra jut a kutyákra.

Reggel van egy rövidebb (fél- 3/4 óra) bringázás, délután pedig egy olyan másfél óra séta. Ideiglenesem csak a másfél órásra jön, mert bringa mellett még nem jöhet, de elég neki. Mikor huskyt vettem magamnhoz, tudtam, mit vállalok, így nem próbálok meg kibújni a felelősség alól. De nekem is vannak olyan napjaim, sőt akár 2 is, mikor csak a pisire-kakira mozdulunk ki, mert millió dolgom van. Nem tűnik úgy, hogy nagyon megviselné őket, tudják, hogy úgyis bepótoljuk.

-kispalikee-