A ti párotok hogy viszonyul a kutyátokhoz?

Abszolút kijönnek egymással. A kutyám imád hozzá odabújni az ágyban és együtt sziesztázni vele :) Az arcon nyalást én nem szeretem, ellenben a párom imádja. Elviszi sétálni (általában együtt megyünk, illetve van már egy "közös" kutyánk is), játszik vele, ad neki enni, ha én valamiért nem érek rá, stb... Vesz neki játékokat, kaját, nasit, stb. Szóval nagyon jól kijönnek és imádják egymást.

Szerencsére eddig minden pasim jól kijött vele és szerették is a kutyákat. Nem is tudnék olyannal hosszútávon együtt lenni, aki nem szereti őket.

Anyósom is ilyen állatb*zi, mint én, úgyhogy a kicsi fiától sem állt távol ez a dolog hálisten, bár ő magától mondjuk sosem tartana állatot. Úgy van vele, hogy amíg neki nincs vele dolga, addig tök jó, hogy van kutya a háznál :D

Kutyát sétáltatni például kifejezetten utál (és mivel nem szokta őket vinni, el se engedné őket, pedig hallgatnának rá, de mindegy, együtt így is elmegyünk néha), a BARF-os etetést lusta megtanulni, viszont hajlandó korábban hazajönni miattuk, ha egész napos dolgom van, vagy ha mantrailingezni támad kedvem, akkor is szívesen kijön bújni nekünk, szóval nem vonja ki magát teljesen, de inkább csak besegít néha, konkrét feladata nincs a kutyákkal. Az abajgatás viszont persze megy (hálisten nem elkényeztetős módon, rosszban is lennénk :P), a pitet annyira megszerette, hogy már azt is kijelentette, hogy nekünk már csak pitbullunk lehet :D Anyósom el volt ájulva, hogy elkutyásítottam a fiát :) A pittel együtt is alszik a kanapén, birkóznak, játszanak, szóval elvannak, de az öreget is megtanulta értékelni, mert az meg már sokat tapasztalt és nincs vele gond :)

Olyan dolog igazából nincs, amit ő nem visel el, de én igen, hálisten nagyjából ugyanúgy gondolkodunk a határokat illetően.

Ja, és egyébként az öreg kutyám már az elején megmondta, hogy jó lesz :D Ő akkor (7 éve) még eléggé be volt tojva a nagydarab felnőtt férfiaktól, párom meg eléggé ez a típus, és mégis, amikor először meglátta a kutya, csóválva odament körbeszaglászni, hogy hali, hát te ki vagy, tetszel nekem... Azt se tudtam, hol keresgéljem az államat :D

Az első 1-2 hónapban kicsit tartottam a (most már) férjem kutyusától, de nem zavart vagy ilyesmi, csak nem volt meg közöttünk az összhang, és féltem valamiért kettesben maradni vele. Nem is sétáltattam, nem etettem, alig simogattam. Aztán valahogy megtört a jég (miután csak kettesben maradtunk egyszer), most már nagyon jó a kapcsolatom vele (konkrétan szerelmes vagyok belé is :D), mindig együtt sétáltatjuk, az etetés meg teljesen az én feladatom lett, ahogy a bunda rendben tartása is :)

Lényegében én lettem az "anyukája", nagyon sokat ölelgetem, meg folyton kéri is a simogatást, igazi kéjenc :)

Ja, és egy szobában alszik velünk. Korábban is "benti kutya" volt, de én vetette, fel, hogy alhatna a hálószobánkban, és nagyon meghitt így együtt.

Az én párom csak eltűri... Neki egy háziállat, ami nem lakásba való, de mivel szülőknél, társasházban élünk a kert nem is lenne opció. Én meg... ha lenne kert is jobban örülne az a szerencsétlen állat hogy velünk lehet, nem kidobva az udvarra, ha rendes lemozgatás is megvan.

Szóval nálunk ég és föld kicsit. Nem utálja őket, inkább nem tartja őket sokra, butának gondolja őket. És megtűri őket egy légtérben.

Ez a téma 3 hete jött felszínre (azóta van nálam a kutyus), érdekes módon eddig valamiért nem került szóba komolyabban. 4 éves kapcsolat, emiatt nem fogok véget vetni egy jól működő kapcsolatnak, mert ezt leszámítva minden téren tökéletes harmónia van. És még így is, ha összeköltözünk, ő mondta hogy vihetem magammal a kutyust is, később benne lenne egy berni pásztorban is. Tudom, ez nem tűnik nagy szónak, de nála hatalmas dolog!

Röviden: nem szíveli, de ahhoz túl fontos vagyok neki, hogy problémát csináljon belőle.

mindig, mindegyik korábbi pasinál egyértelműsítettem még az elején, hogy a kutyám az életem közepe, ők meg ehhez mérten úgy próbáltak bevágódni, hogy a lehető legtoleránsabban álltak hozzá :D

aztán végül sikerült egy olyan kutyás emberrel összeakadnom, aki azon kívül, hogy kutyás még ezen belül is teljesen hasonló elveket vall, úgyhogy most már 6 közös kutyánk van, versenyekre, kiállításokra járunk együtt.

Eleve úgy kerestem párt, hogy imádja az állatokat... én két évig önkénteskedtem menhelyen előtte...és soha nem hittem volna, hogy majd én kell azt mondjam a páromnak, hogy kicsit lassítson az ideiglenes befogadással, mert már nekem kicsit sok:)

26/L