Beagle kutyákról miért vannak sokan negatív véleménnyel?

"makacs, szökős, szófogadatlan, nehezen tanítható"

Ezek közül egyik sem jellemző a beagle kutyákra. Nekünk is volt egy tricolor beagle kutyusunk sok évvel ezelőtt. Akkor még más divatja volt a kutyatartásnak, főleg vidéken. A mi kutyánk kan volt és nem volt ivartalanítva. Több hektárnyi mozgástere volt, még sétálni se vittük, mert erdő mellett laktunk és sok a vadállat. A kutya egész nap apám nyomában volt, aki a sokhektáros földjét művelte és az állatokat gondozta. Egész nap követte és körülötte szaladgált. Sosem szökött ki, egyetlen egyszer sem. Zárt kerítésen belül volt, tehát nem lett volna megoldható a szökése, viszont amikor autóval beálltunk és kinyitottuk a kaput, akkor leült és megvárta, hogy bemenjünk vagy kimenjünk. Emlékszem, hogy volt hogy nyitva maradt a kiskapu, de akkor sem csavargott el. Az alapdolgokat könnyen megtanulta, hogy hova nem mehet, stb. Nagyon szófogadó volt, semmi gondot nem jelentett ez a kutya. Egyáltalán nem tapasztaltunk benne makacsságot. Nagyon gyerekcentrikus és családszerető volt, imádott velünk lenni. Az igaz, hogy az első évében nagyon eleven volt (ugrált az idegenekre, stb.), de ezt a rossz szokását is hamar elhagyta. Az idegeneket megugatta, tehát még jó házőrző is volt. Ha most nem panelban élnék, és lenne lehetőségem kutyát tartani, akkor valószínűleg ezt a fajtát választanám.