Tényleg meg kéne válni tőle?

Utcáról "összeszedtünk" egy kinézetre amstaff kutyát.

A baj csak az vele, hogy folyton megmorog mindenkit, azt is, akivel már találkozott, ha nem találkoznak 1 hétig, egyből morog, meg is kapná, ha nem ordítanánk rá egy hatalmasat. Velünk bújós, pusziosztó. Kutyasuliban azt mondták, hogy nem normális, és altatóinjekció az egyetlen megoldás. De nem lehet egy perc nyugtunk se, mert ha jön egy ismerősünk, nem lehet eljátszani, hogy csak úgy vagyunk, mert egyből morog, és tényleg nem csinálnak semmit ezek az emberek. Volt, hogy simogatták a hátát, szépen beszéltek hozzá, és majdnem letépte a fél karját.

Felnőtt, kb. 4-5 éves. De egyébként szanaszét verhette előző gazdája, mert ha leesik egy ropi a földre, 2 métert ugrik ijedtében, de embereknél nem mutat félelmet, hanem feszült, támadó állást.

Már annyi mindent kipróbáltunk, mi lehet a probléma? A gyepmesteren egyből altatnák, mert minden nap kerül oda jópár kutya, és az ilyen egyedeket egyből elaltatják.

Mi viszont nagyon megszerettük, csak kissé nehéz vele az élet. Az előző kutyánk teljesen más volt.

Van valami könyv vagy film vagy valami, ahol részletesen leírják és több oldalról közelítik meg a problémákat, ahol segítséget is kapok. (Ha már a kutyasuliból elüldöztek)..