Problémák az első kutyámmal?

Tudom, hogy meg leszek kövezve, de.. te is megunnád, ha orrvérzésig csak egyfajta kaját tömnének beléd. Pláne ha közben maguknak sütik-főzik az ingerlőbbnél ingerlőbb illatú húsokat. Szóvan néha hagyd a kutyatápot és adj neki ízesítetlen vízben főtt csirke-rizs kombót, imádni fogja (amennyiben nem allergiás a csirkére). Néha pedig csippentek egy kicsit a mi kajánból, ha az olyan, hogy meg tudom tisztítani, tehát pl. pár kanál pörkölthúst lemosok víz alatt és hozzákeverem a szokott tápjához, vagy kap egy plusz virslit bele, ilyesmik. Én nem várom el tőle, hogy egy életen át mindig ugyanazt egye.

Nálunk a "nem szabad" és utána 2-3 perc ignorálás volt hatásos, ha rajtakaptuk valami trollkodáson. De a miénk rendkívül szeretetéhes kutya, tehát számára az a világvége, ha nem figyeltünk rá pár percig, nem mindenkinél működik ugyanúgy.

"Ha rajtakapjuk, rögtön hanyatt fekszik, de kb mindenre így reagál, és ezzel nem tudunk mit kezdeni, rájött, hogy ilyenkor semmi nem fog történni."

Hát történjen. A tettnek mindig legyen meg a következménye, függetlenül attól, hogy ő milyen Oscar-díjas alakítást mutat be megbánásból. Hogy konkrétan mi az, azt nehéz megmondani, minden kutyának máshol van az ingerküszöbe. Tapasztald ki, milyen módon és milyen intenzitással kell büntetni ahhoz, hogy legközelebb eszébe jusson, hogy múltkor se volt ez olyan jó buli. Ne érje meg neki elérni, hogy meg akard büntetni, ennyi.

A kajával meg csak akkor van gond, ha sovány. Tapogasd meg, ki fog derülni, hogy mi van a bunda alatt. Ha elég neki a negyede is, tök felesleges elétenni a többit.

Amúgy elveszitek előle ugye, ha ott hagyta a tálat?

Az etetéshez szeretnék hozzászólni. Pont ott van elrontva, amivel jót akartatok: hogy mást is kevertetek a táphoz. Ha táppal szeretnétek etetni, akkor ne kapjon semmi mást (nem igaz az, hogy a kutyának is kell a változatosság, mint az embernek). Ha nem kap mást, meg fogja enni a tápot is előbb-utóbb. Eléteszed, vársz 10 percet. Ha nem eszi, elrakod. Következő etetéskor megint. Nem fogja éhenhalasztani magát.

Elég már napi kétszer etetni, délben nem kell, csak reggel-este. Jó, ha etetés előtt jól meg van mozgatva.

Én alapvetően sallerpárti vagyok, a kutyák is odakapdosnak egymásnak, ha valami nem tetszik nekik. Vagy az elzavarás is működhet. De igazából nem a technika a lényeg, hanem hogy te hogy állsz hozzá az egészhez. Ha az sugárzik belőled, hogy jó lesz komolyan venni, amit mondasz, mert lesz következmény, akkor működni fog. Persze ennek feltétele, hogy legyen is következmény :) Amíg nem érted el a kívánt hatást, addig rá kell tenni mindig még egy lapáttal. Hiszen érti ő első szóra is, csak szarik rá, ugye. Szóval gondold komolyan, hogy te ezt most akárhogyan is, de megtiltod, ennyi. Ha óvatoskodsz, mert az jár a fejedben, hogy jaj, csak nehogy bántsad szegény kicsi kutyát, akkor ki fog röhögni. És hidd el, ha egyszer-kétszer mégis túlzásba viszed, észre fogod venni, hogy a kutya komolyan vesz, mert tudja, hogy tudsz te olyat is mutatni, ami tényleg nem jó, amire oda kell figyelni.

Szóval legyél egy kicsit önző, nehogymár a kutya kicseszhessen veled, te meg úgy vigyázz rá, mint a hímes tojásra. Kérd ki magadnak, hogy neked van igazad, ő meg igazodjon ehhez, hiszen mégiscsak te vagy a gazdája, nem fordítva.

A kaja meg ne legyen előtte öt percig se. Amint ott hagyta, elveszed, nincs visszamászkálás, a kutya ugyanis nem mér időt. Csak azt látja, amikor visszamegy, hogy még mindig ott van, még mindig, még mindig, aztán hopp, nincs, de nem fogja tudni, hogy hol volt a hatáh, hogy a negyedik erre járáskor monst már meg kell enni, mert elveszik. Az azonnali reakció érthető neki. Ha két lépést eltávolodott, és jelezte, hogy nem kéri, akkor viszlát.

És amúgy ja, az is segíthet, ha csak a tápot kapja, nincs nassolás :)