Mi a megoldás? Nem válok meg a kutyusomtól!

5 éve befogadtam az utcáról egy akkor 3-4 hónapos keverék (német juhászra és amerikai staffordshire terrierre hajaz)

kiskutyát. Tapasztalt kutyaimádó vagyok,a kiskutya egy kezesbárányként cseperedett a jó létben. Akkor már volt családom (anno a gyerekek 9 és 12 évesek voltak,a férjem is kutya bolond)

Semmi akadálya nem volt 5 éven keresztül az "elkutyásodásunknak" :D

Nos,azóta a jól nevelt Spurit (katya) a szüleim egyre jobban utálják.

A kutya jól nevelt,egészséges,tehát nem büdös és mikor a Szüleim itt vannak ügyelünk hogy az eb kicsit távol legyen tőlük,mivel utálják a kutyákat. Szegény eb életében nem ártott senkinek.

Megbeszéltük amikor Spurit befogadtuk hogy velük szolíd lesz a kutya de ne cirkuszoljanak mert nem jöhetnek. Ez eddig működött is.

Most hétvégén voltunk náluk. A gyerekek a szobában játszottak épp bementem hozzájuk és a nagyobbik mikor le akará venni a társast a szekrényről jegyzeteket talált.

A kutya adatai,lehetséges fajták amik keveredtek benne azok adatai,a kutyával töltött időnk időpontonként stb. Aztán a lap alján hogy mikor nem vagyunk otthon,mikor tehetik el láb alól kb. Mennyi patkány méreggel minden rajta volt. És egy dátum 2013.05.30. Majd folytatom felirattal. Tehát már 3 éve halálos veszélyben van a kutyám!

Nagyon mérges vagyok! Meg akarom szakítani velük a kapcsolatot örökre!!

Mit tegyek?

UI.: Bocsi a hibákért és hogy hosszú lett.