Hogy lehet kinevelni belőle az alattomosságot?
Menhelyi kutya, münsterlandi vizsla keverék. Fiatal, ivartalanított kan. 3 évig a nagyszüleim kutyája volt, de bezárva tartották. Csak én foglalkoztam vele esténként (kiengedtem, játszottunk, sétáltunk, tanítgattam).
Októberben vettem őt magamhoz, a nagyszüleim cicáival együtt.
Jelleme: vidám, energikus, mindenkivel összehaverkodna. Viszont ha bárki csúnyán néz rá, felemeli a hangját, vagy úgy mozdul felé, akkor lehasal és lapít, utána pedig a hátára fordul, és úgymond "megadja magát". Tehát alapból mindenkivel kedves és magabiztos, viszont ha fenyegetik akkor szinte össze sz*rja magát.
Biztos, hogy bántották, mert szerintem egy nagytestű kan kutya általában azért nem ilyen könnyen megfélemlíthető. Miután elhoztuk a menhelyről, ha felemeltem egy botot vagy hasonló tárgyat akkor azonnal eliszkolt.
Na de mindezekkel együtt, imádni való jelleme van, hatalmas személyiség, mindenki azonnal beleszeret aki megismeri.
És végül a probléma: tegnap rátámadt az egyik macskára.
A cica beteg, és amióta ilyen rosszul érzi magát, oda szokott feküdni a kutya mellé, de ha épp üres a fekhely, akkor is odatelepszik. A kutyát eddig úgy tűnik, nem zavarta, mert elfért attól ő is, békében megvoltak. Tegnap viszont gondolom betelt nála a pohár. Egy másik helyiségben voltam amikor hallottam hogy morog és nagyon mérgesen ráront a macskára. Épp a fekhelyén feküdt, amikor a cica is oda akart telepedni mellé. Visszaérve csak annyit láttam, hogy a cica elsétált a másik irányba, ő pedig ottmaradt fekve a helyén. Szerintem bántani nem akarta, csak jelezni hogy az az ő helye. Látszólag nem is lett semmi baja a macskának, az ijedtségen kívül. Ettől függetlenül nagyon mérges voltam rá mert kárt is tehet a sovány, törékeny, beteg cicámban, akinek megmozdulni is alig van ereje, ráadásul nem is fél a kutyától, még ezek után sem.
Tehát a legnagyobb probléma, hogy teljesen átnéz a macskákon, eltapossa őket ha az útjában maradnak, még amikor ivaros volt, lepisilte a macskát, ha az épp a dolgát végezte a kertben. Meg úgy általában mániákusan jelölgetett mindent, bizonyos embereknek a lábát is!!!
Néhány éve a másik macskát is megharapta, a nyakát kapta el, de azért nem hibáztattam, mert állítólag csak úgy felelőtlenül nyers húst dobáltak nekik és nem volt egyértelműsítve hogy melyik a cicáké melyik a kutyáé. (Ez a cica viszont azóta is tart tőle, és ha a kutya túl közel dugja az orrát, akkor lendíti felé a mancsát.)
A macskák már régóta ott voltak, amikor a kutya odakerült. Nyilván én fegyelmeztem amikor láttam hogy nem tiszteli a macskát, de sajnos mivel nem ott laktam ezért nem sokat ért a nevelés. És emiatt úgy szégyellem is magam, tudom, hogy az én hibám minden, mert nem tudtam rendesen megnevelni.
Hozzám nagyon ragaszkodik, már ez elejétől fogva. Most, hogy már csak velem lakik, még jobban. Bármit örömmel megcsinál amire kérem. Ha elveszít szem elől akkor kétségbeesik, nyüszít és majd' megőrül, senki más nem tudná ilyenkor elterelni a figyelmét. Engem szerintem elfogad vezetőnek, mert mindig megcsinálja amit mondok, még akkor is ha ő másképp gondolja a dolgot. Fegyelmezni sem nehéz, mert rögtön megadja magát.
Viszont ezt nem tudom elérni nála, hogy tisztelje a macskákat is.
És azért mondom, hogy alattomos, mert ha itt vagyok, akkor eszébe se jutna hozzáérni a macskákhoz, csak néha szaglássza őket, de amúgy átnéz rajtuk, meg sajnos néha áttapos rajtuk. És tudja hogy a macskák is a falkához tartoznak és én szeretem őket, akkor miért csinál ilyesmiket?
És ezt csináltam tegnap az incidens után közvetlenül:
Előbb lenyomtam a földre, aztán megfogtam a grabancánál és átvittem egy másik helyiségbe, és oda bezártam egyedül. Kb. 20 perc múlva engedtem csak vissza a szobába, még akkor is alig mert bekúszni az ajtón. Láttam rajta, hogy tudja, mit hibázott. Aznap este pedig nem mehetett vissza a pihe-puha fekhelyére, az ágyam mellé. Kicsivel arrébb kikötöttem őt, és raktam alá pár rongyot. Szerintetek jól tettem? Ezek jó módszerek ha le akarom szoktatni ez adott viselkedésről?
Köszi a válaszokat, bocsi hogy ilyen hosszú lett.
válasza:Óriási tévedésben vagy. Egy gyereknek is van magánszférája, amihez igen is joga van ragaszkodni. Ha nem akarja a testvérét az ágyára engedni, akkor elküldi onnan. A másik pedig azzal fejezi ki a szeretetét, hogy tiszteletben tartja ezt.
A kutyának nem az ágyikód mellett kellene a helyének lennie, hanem egy nyugodt sarokban, ahol nem rád kellene vigyáznia és ahová bármikor visszavonulhatna háborítatlanul pihenni.
A kutya nem kell, hogy tisztelje a macskákat. Az, hogy nem bántja őket bőven megfelelő viselkedés a részéről. Olyan dologért meg, amit nem láttál csak vélelmezel, nem bűntetünk.
válasza:Próbáld már meg felfogni, hogy a természet ellen hiába hozol szabályokat!
Nem tudsz ellene dolgozni!!
Ha ez neked nem fér bele, azzal azt mondod, hogy neked nem fér bele a szabályrendszeredbe a kutyatartás.
Hogyan fegyelmezd?
Gondolom a nagy kutya szeretet addig nem terjed ki, hogy 2-t kattints, és alapvető dolgoknak utánajárj, de hogy egy halvány nyomon elindítsalak, pár gondolat:
Egy rettentő elb-szott időzítéssel, fizikailag 100×, időben 1000× túllőttél a célon.
Akkor így kb dereng, mekkora paraszt vagy...
Valahol igazatok van.. De olyan szomorú látni hogy a kutyám így viszonyul hozzájuk... Eddig, ha mások ilyet meséltek, én csak áradoztam, hogy "á, az én kutyám nem olyan, ő soha nem csinálna ilyesmit, ő tökéletes...", de most úgy érzem, hogy csalódtam benne. Cserben hagyott. Mégsem olyan szelíd és jólelkű mint amilyennek eddig ismertem.
De szerintem jól időzítettem a fegyelmezést, mert rögtön ideértem amint hallottam hogy odaharap. Szerintem ez akkor se normális! Persze, nem várom, hogy barátok legyenek, de simán kárt tehet benne, ha így mérgesen megharapja. (Nagy kutya, erős harapás, a macska meg rém sovány, gyenge, és elfutni se tudna...)
Egyébként más kutyától meg nem védi a területét, meg a fekhelyét se, meg ha vendég jön, az is odaülhet. Tehát én úgy látom, hogy csak azért lép így fel, mert a cica kisebb nála, és úgy érzi, megteheti. "Szerinte" a macska az "csak" egy macska, és ő bármit megtehet vele amint kiteszem a lábam... De minden más kutyát meg imád, nekik bármit megenged, idegen kutyáknak is; a macskákkal, akikkel évek óta együtt van, akkor miért bánik így? :(
válasza:A kutyatartás legeslegalapabb tétele, hogy a kutyusnak kell legyen egy saját fekhelye. A saját fekhely azt jelenti, hogy az csak az övé, az ő birodalma, nem mész bele sem te, se a macskáid, ha mégis teljesen rendben van ha ez a kutyának nem tetszik, ugyanis az az ÖVÉ. Nem a macskáké, nem közös, az csak az övé. Amíg ezt nem akarod neki biztosítani addig kérlek inkább ne tarts kutyát. A kutya soha nem fogja a macskát falkatagként elfogadni, már csak evolúciós szempontból sem. Hozhatsz te itt akármilyen szabályokat, az ösztöneit nem fogod tudni átprogramozni. Nem való neked kutya. Nem vagy következetes a kutyával, bármennyire is próbálsz annak tűnni, sugárzik az írásaidból hogy a cicák abszolút elsőbbséget élveznek nálad, amivel nincs is semmi baj, de akkor ne tarts kutyát.
Bele iszik a kutya a cicák vizébe? Miért nincs külön téve a cicák vize, ahol a kutya nem éri el?
válasza:Hogy te mekkora egy agresszív állat apa lennél..
Gondolkozz ezen.
Szegény kutya jól kifogta a karmát!
válasza:Nem tudom jobban hangsúlyozni, ebben az esetben a te gondolkodásodat kell megváltoztatni, mert egy fantáziavilágban élsz, és nem létező, és nem életképes dolgokat próbálsz rákényszeríteni.
A kutyád nagyot csalódhatott benned!
Cserben hagytad!
Mégsem szereted annyira, hogy tiszteld kutya mivoltát.
"amint hallottam hogy odaharap. "
"Nagy kutya, erős harapás, a macska meg rém sovány, gyenge"
És még csak véletlenül se merült fel benned, hogy ha bántani akarta volna, már rég a föld alatt lenne a macska mi?
És egy ilyen mindennapos szarért, lebirkóztad a földre, meg kizártad, meg elvetted tőle a helyét.
Nem, az iskolai oktátás hiányát hiba volt emlegetni.
Ilyen mentális állapotú embertől el kéne tiltani minden állatot.
Külön van a víz, de odamegy és iszik belőle. De ezt nem is bánom.
Igen, úgy tűnhet, hogy elsőbbséget élveznek, de én csak próbálom óvni az érdekeiket és őket, mert kisebbek és törékenyebbek is mint a kutya.
Egyszer azt olvastam, hogy valaki (szintén kutyás-macskás), úgy kerülte el az ilyen helyzeteket, hogy sikerült úgy nevelnie a kutyát, hogy a macskákat helyezte fölé a rangsorban. Azt mondta legalábbis, hogy mindig a cicák kaptak enni először, és ha a kutya evett akkor a macskák mindig odamehettek, és a kutya így megtanulta hogy a macska fölötte áll, és nem bántotta soha. Szerintetek ilyet én is elérhettem volna, ha mondjuk kölyök korában hozzám kerül és azóta következetesen így nevelem?
Egyébként a macskák sokszor nagyon felbosszantanak, és elhatároztam, hogy később, utánuk már nem fogok macskát tartani, csak kutyát. Hátha így majd jobban tudok összpontosítani az új kutya nevelésére, és nem vétek majd ilyen alapvető hibákat. Kb. 5-6 év, és majd csak egy kutyát veszek magamhoz, és csak őrá irányul majd a figyelmem, nem lesz így vita. (A kutyákat amúgy is mindig is jobban szerettem mint a macskákat.)
Egyébként az hogy lehet akkor hogy sokszor kutyák is együtt alszanak, meg kutya-cica barátok is? Vagy akkor ez csak a kutyán múlik, hogy kit tűr meg maga mellett?
Szerintetek lehet, hogy amikor én ülök oda a fekhelyére, akkor is legszívesebben megharapna, mert az az ő helye, csak nem meri? :(
válasza:Persze, nem várom, hogy barátok "legyenek,"
De, éppen ezt várod.
" de simán kárt tehet benne, ha így mérgesen megharapja."
Így van. Egy mozdulattal elroppanthatná a nyakát. Mégsem teszi, a beteg, gyenge macskában sem tett kárt, betartja a szabályaidat. Ne várj ennél többet tőle.
válasza:Szegény elégé kapott itt hideget meleget. Inkább örüljetek annak, hogy kérdezett!
Az egész dolog elégé egyszerű, nem kell itt a fekhelyhén lovagolni a kutyának. Egész egyszerűen a kutyában van egy sorrend, ahol te vagy az első helyen, utána magát rakta, aztán a macskákat. Ez általában mindenhol természetes, akik több állatot tartanak. Mondok egy példát: egy kiképző barátomnak van két kutyája, akik terápiáznak. Az egyik egy dalmata, amelyik mindig a cserépkályha melletti fekhelyen szeret aludni. Egyik este a kisebb termetű és fiatalabb kutyája odafeküdt, a dalmata meg egyszerűen ráült. A kisebb kutya morgott, de a dalmatát nem érdekelte. Aztán a kiskutya kijött a dalmata helyéről, az pedig lefeküdt és aludt.
Ahol kutya van, ott sorrend is van, amiben minden körülötte lévő élőlény beletartozik. Ez nem alattomosság, ez teljesen normális, nem kell vele foglalkozni és kész.
Szóval akkor szerintetek túl agresszív vagyok?
De ha egy embert harapna meg ilyesmi miatt, hogy az az ő helye, akkor is ezt gondolnátok?
(Akkor meg jönne a bírság, vagy lecsuknának, őt meg vinnék a sintérek elaltatni...)
De belátom, a fegyelmezés nem volt jogos ebben az esetben. Csak nagyon megijedtem, mert ilyet még nem csinált.
De ha valami más rosszat csinálna, amit tényleg nem szabadna, akkor se lehet így fegyelmezni? Hogy kell helyesen fegyelmezni? Csak rászólok, rákiabálok, vagy megbököm, vagy hogy? Higgyétek el hogy nagyon próbálkozom, hogy jó gazdi legyek, de első kutya és úgy tűnik, nagyon béna vagyok vele. Pedig nem nehéz eset szerintem. Mármint, csak ez az 1 rossz tulajdonsága van, hogy így félti ami az övé, ezen kívül tökéletes jellem- ahhoz képest, hogy én neveltem... :(
De amúgy voltunk kutyasuliban és láttunk egy apportírozást- a kölyök nem akarta elengedni az apportfát és ezért a kiképző, aki a kutyasuli vezetője, hozzávágta őt a földhöz. A gazdi szeme láttára. Na, hát ez nekem se tetszett! :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!