Annyi kérdés van, de séta alig?

én amikor itthon vagyok (ált. szerda-vasárnap) akkor elviszem sétáltatni az én kutyámat és egyik idős néni ismerősömét is.

De nekem sincs olyan nagy lehetőségem, hogy merre vigyem őket, igy általában csak a parkba, Balaton partra viszem őket. Néha a bicikli úton is viszem őket egy darabon.

Viszont ha tudom elviszem őket kirándulni (pl. múltkor 10 km-es túrára jöttek az erdőbe, na azt nagyon élvezték)

1-2 órát szoktam kint lenni velük, elengedve vannak, és általában biciklivel viszem őket. Igy letudják futni magukat.

De erre sajnos 1 héten kb. 2-3 szor van lehetőség...

Sajnos nincs időm nekem se...

Pedig én is szivesen elviszem őket arra amerre még nem jártunk, de bele kell kalkulálni, hogy messze van és elfáradnak nagyon, visszafele meg nem tudom cipelni őket :)

ráadásul macerás is kettőt biciklivel pórázon vinni és amerre tudnánk menni mező fele,arra tele van úttal-autókkal...

Az emberek elfoglaltak mindenki dolgozik, hétvégén meg pihenne, nem mindenki olyan elvetemült nagy kutyás, sok kutya már annak is örül ha kiviszik. Vagy nincs autó hogy olyan nagyon új helyet találjon.

Én sokat járok kirándulni a kutyáimmal, járkálunk az országban, Szentendre, Miskolc, Pilisi hegyek, Mátra, Velencei tó, Balcsi. De pl. vizsgaidőszakban mint most, én is csak a környékre viszem.

Nem rutinból viszik a kutyákat ugyanoda. A hétköznapokban erre van lehetőség. Én egyedül élek a kutyámmal, ami azt jelenti, hogy reggel 6-kor kelek hozzá, sétálunk 1-1,5 órát, elmegyek dolgozok 9 órát hivatalosan (a valóság az, hogy akkor is csörög a telefonom, mikor mások már alszanak), leviszem sétálni megint 1-1,5 órára, rendet rakok a lakásban, felpórszívózok. Itt már este 7 óra magasságában vagyunk. Esetleg beleolvasok az újságomba, iszok egy kávét és utána mehetünk utolsó pisire. Mire felérünk és beadom a gyógyszereit, megvacsorázik, letusulok és az ágyba jutok már a beleimet húzom magam után a fáradtságtól. Tehát nem rutin, csak hétköznap egyszerűen már nem fér bele a kirándulás.

Hétvégenként szoktunk arborétumba járni, állattenyésztési kiállításra, munkakutyaversenyre, kiállításokra (mindenhová csak nézőként), vadásznapokra, lovasnapokra. Ennyi fér bele, de ettől még szeretem és igyekszem mindent megadni neki. El tudom képzelni, hogy másoknál is így van.