Szerintetek melyik fontosabb tenyészcél?

Ez nagyban függ a fajtától.

Labradort, német juhászt, amstaffot például mindenképpen az első szempont szerint. Például A német juhásznál a show vonal tenyésztés a legtöbb esetben kizárja a munkaképességet. És a legtöbb fajta esetébbe ez így van.

De a társasági kutyák nagy részét yorkit, csivavát nem nagyon lehet munkára, sportra használni.

Megjegyzem én nagyon küllemvonal ellenes sportkutyás vagyok

A kereslet határozza meg a kínálatot. Mindig lesz egy kör akinek pl. az ösztönerős vadászkutyára van szüksége mert vadászik. De aki csak hobbiból otthonra vesz pl egy ilyet belvárosba, az egy ösztönerős kutyától falnak menne.

A tenyésztők mostanában a kiállításokat szolgálják és nem a fajtát sajnos.

Nálam egyértelműen a munkabírás az első. Arra lett kitenyésztve a kutya, hogy valamilyen szerepet töltsön be, és a show irány sokszor egy nagyon szélsőséges irányba viszi el a fajtát, ezzel már nem felel meg az eredeti céljainak. Például én személy szerint okádni tudnék a lejtős seggű németjuhásztól meg a csupa szőr bordertől akik nem tudnak mit kezdeni a birkákkal.

Szerintem meg kellene találni az arany középutat, nem szélsőségesen egyik vagy másik irányba elvinni. Mert sajnos sportkutyáknál is gyakori, hogy annyira rámennek a sportban előnyös temperamentumra, hogy az szerintem egy szint után a kutya egészségére is káros. Lást agyon pörgött border vagy mali, volt már belőle nem egy baleset például agility közben..

Így az sem jó, de én szívesebben tartok olyan kutyát ami az eredeti funkciója mellett sportra is jó, de a show vonal nem vonz egyik fajtánál sem.

Ez sajnos nem minden fajtánál választható szét. Egyes fajtaklubbok nem rendeznek tenyészszemlét, helyette kiállítási eredményhez kötik a tenyészengedély kiadását. Így csak azok a kutyák tenyészthetők amik jól szerepelnek a kiállításon.

Ugyan az fci ezt mamár nemigen hirdeti magáról, de az egész szervezet és a standardok azért jött létre, hogy egy egységes szempontrendszer alapján értékeljék a kutyákat minden kiállításon a szervezet minden tagországában.

Szerintem ez nem csak az adott fajtától függ hanem a tenyésztő céljaitól, és a kereslet vagyis az igények változásától is.

Ma már sokan azért vesznek KÁJT mert milyen szép nagy mackó, nem azért mert kemény terület őrző fajta. Moszkvai őrkutyát láttam minap Dogdancingezni. Baj ez? Nem. De egy ösztön erős Moszkvaival sohasem tudna elmenni egy ilyen rendezvényre kemény igazi Moszival.

A Német Juházok eredetileg kemény munkakutyák voltak, most is van erős munkavonala a fajtának, de egy ilyen kutya az esetek 70%-ban egy 2-3 gyerekes család fejére nőne, sőt nő is, mert neki mennyre tetszik a DDR vonal, aztán meg nem bírnak vele, megy a fajtamentéshez, és a menhelyre.

A kiállítási, vagy Show vonal ezeknek az embereknek kínál alternatívát minden fajtában. Szerintem arra kellene ügyelni, hogy a kutyatenyésztésből is kiirtsuk a korrupt, magukat tenyésztőknek nevező tömeg "gyártókat". A Show vonalnál is az egészségre és a stabil idegrendszerre kellene fektetni a hangsúlyt, nem csak a tenyésztőre, az arcokra, a nevekre, és a zsebekbe vándorló juttatásokra. Ma már bármit meg lehet venni IPO vizsgán keresztül DP szűrési papírt, sőt TK-t is olyan felmenőkkel amit nem szégyellsz. Szerintem ma itthon és tőlünk délre, és keletebbre ezzel van a legnagyobb probléma!

Természetesen egy jó tenyésztő ügyel a fajta eredeti irányvonalnak megtartására, de ezen belül ő maga mit szeretne elérni? Erős fogást? Jó szimatot? Stabil, családszerető magatartást. Nem hiába volt régen, hogy a tenyésztő kikérdezve a leendő gazdit a céljairól, átirányította egy másik tenyésztőhöz, akinél a kívánt elemek megtalálhatóak, mert az ő kutyái mondjuk erre nem túl alkalmasak.