Érzett más is így?

Van egy más fel éves kutyánk, imádjuk most ő a "gyerek ", a mindenünk.

Egyik ismerősöm vett a kis gyerekenek egy kutyát, kölyök kora óta látom ismerem stb a kutyát nagyon megszerettem és hát ahogy nőtt a kutya már nem foglalkoztak vele meg elszökött stb, kérdezték nem e kell, elhoztam, sajnáltam is hogy a hidegben alszik, tudtam nálunk úgy is bent lesz, staff és argentin dog keverék, nagyon okos, nyugodt stb, nekunk staffink van, kijonnek úgy ahogy, csak épp úgy hoztuk ide hogy tüzel, miénk kan de kivan ivartalanitva de azért meg meg akarja.. Bár inkább a dominancia miatt szerintem. Na de kicsit eltertem az a lényeg hogy amióta itt van az új kutya nekem olyan bűntudatom van hogy az első kutyusunk mit érezhet, meg hogy nem kap most már annyi törődést pedig kap és ugyanúgy foglalkozunk vele meg neki adunk előbb enni neki köszönünk előbb stb de hogy aki érzett már így, annak mennyi idő után múlt el? Meg hamar megszokom hogy most már ketten vannak? Imádom mind kettőt, meg minden állatot, no meg tervbe van a baba projekt is, remélem két nagyobb kutyuval nem lesz annyira problemas babazni :) de persze addigra csak össze szoknak meg minden. Csak ez a fura erzesem.. De örülök hogy segíthetek egy állaton aki már lehet nem élne....