Az ivartalanítás miért nem számít állatkínzásnak?

A körülmetélés miért nem kínzás? A mandula eltávolítás miért nem kínzás?

Orvosi beavatkozás, altatás, fájdalom csillapítás, betegségek megelőzése, utcára kerülő/ szenvedésre ítélt kiskutyák megelőzése. Ezekért

Nem. Csonkítás az, aminek semmi értelme nincsen, csakis azért csinálják, mert egyesek szerint jobban néz ki tőle a kutya. Sokszor egészen kicsi korban, érzéstelenítés nélkül végzik úgy, hogy az állat mindent érez.

A műtéteket ezzel szemben okkal végzik. Ezeket az okokat fent sokan leírták. Lehet betegség vagy baleset megelőzése, és a nem kívánt szaporulat elkerülése. Igaz, hogy a betegségeket és a baleseteket nem lehet 100%-ban kizárni ezzel, de ha csökkenteni tudjuk az esélyét, akkor már megérte. Az ivartalanítás egy alacsony kockázatú műtét, amit szakember végez érzéstelenítéssel és utókezeléssel. Igaz, hogy szebb nem lesz tőle az állat, de neki és a gazdinak is megkönnyíti az életét.

Gondolj csak arra, hogy az embereken is végeznek hasonló célokkal műtéteket, és ezeket sem kérdőjelezi meg senki. Létezik megelőző műtét és művi meddővé tétel, de nem merül fel, hogy ezeket csonkításnak tekintsük.

Azért nem állatkínzás, mert:

- altatásban történik

- az állat nem érez fájdalmat közben, nem szenved

- után ais kap fájdalomcsillapítót (én pl kivettem szabit a szukánál, és minden délelőtt mentem vele dokihoz, intravénás antibiotikumra és fájdalomcsillapítóra)

- célja nem az állat kínérzete

- egészségügyi beavatkozás

- az állat fiziologiai es mentális egészségét hivatott elősegíteni az ember teremtette urbanizált világban

Hát, ezért nem állatkínzás. Írásod alapján látom, hogy csak az utolsó mondatomban van vagy 5 szó, amit nem értesz. Biztosíthatlak, van jelentésük, szótárazgasd ki, hátha addigra a 2 agysejted, amid van ontogenesissel elkezd osztódni... habár erre relative kevés az esély...

Tessék olvasgassál :) (forrás: kutyabarat.hu)

Tudtad, hogy miért fontos az ivartalanítás? Amellett, hogy felelős döntést hozol, a kutyád egészségéért is sokat teszel vele! Az állatok ösztönlények, nem gondolkodnak, hanem cselekszenek az ivarzás idején. Hazánkban is óriási problémát jelent a nagyszámú gazdátlan állat. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy sok a felelőtlen gazda, aki szívtelenül sorsára hagyja a nem kívánt kölyköket.

Akik szerencsések és nagy nehezen túlélik, de nem találnak befogadóra, azok az utcán tengődnek, idővel ők is ivarzanak és újabb ártatlan lények jönnek a világra. És még ha a kicsik új gazdához is kerülnek, tőlük is újabb és újabb keverék almok születnek. Ez a körforgás sosem szűnik meg, ha mi, emberek nem gondolkodunk felelősségteljesen és nem cselekszünk.

Azokat a kutyákat és macskákat, akiket nem szeretnének tenyészteni (hangsúlyoznánk a tenyésztés szót), javasolt ivartalanítani. Csak egy – mára már rutin – műtétre van szükség. Ezzel állatainkat is megkíméljük a sorozatos tüzelés, esetenként álvemhesség, szülés terheitől, mert természetesen nem tesz jót a szervezetüknek a folyamatos vemhesség, majd szoptatás. A kan kutyákat is érdemes ivartalanítani, hacsak nem zárt környezetben élnek és nem tudnak kóborolni, elszökni tüzelési időszak alatt, bár az ivarossággal gyakran együtt járó betegségektől így nem tudjuk megóvni őket. az ivartalanítás nem csak a felelősség kérdése miatt fontos, de rengeteg betegség is megelőzhető vele.

A kutya ivari ciklusa

– A szuka kutyák ivari működése kb. 6-8 hónapos korban kezdődik az első tüzelés jelentkezésével, majd egy életen át tart. Az első tüzelés időpontját befolyásolhatja a testméret, a tartási és takarmányozási mód és a többi kutya jelenléte is. A legtöbb kutyafajta évente kétszer ivarzik, általában tél végén – tavasz elején és nyár végén-ősszel (a köznyelv ezt tüzelésnek nevezi). Szaporodásbiológiai szempontból leegyszerűsítve három fázist különíthetünk el, az egyik a tüszőfázis (2-3 hét, vagyis a valódi tüzelés időpontja), a másik a sárgatest fázis (2 hónap, a vemhesség vagy álvemhesség időszaka). Ezután következik egy ún. anösztrusz nyugalmi szakasz, ami kb. 3 hónapig tart, ilyenkor gyakorlatilag nincs hormonális működés. Felnőtt állatok esetében ez a legmegfelelőbb időpont az ivartalanításra. Az ivartalanítás mint műtét, minden esetben a petefészek és a méh eltávolítását jelenti és nem a petevezető elkötését.

– A kan kutyák ivarérése is kb. 6-8 hónapos korban kezdődik és egy életen át aktívak maradnak. A szukák tüzelésekor nagy nehézséget jelent a kan kutyák távoltartása, emellett a számukra is rengeteg problémát okozhat a tüzelő szuka jelenléte (péniszelőesés, agresszivitás, kellemetlen szexuális viselkedés, szökés).

Szuka kutya ivartalanításának előnyei

– Az ivartalanítással megelőzhető a nem kívánt szaporulat és a tüzelés okozta kellemetlenségek. A szuka nem szökik el, nem vonzza a házhoz a környék kanjait, melyeknek távoltartása sokszor lehetetlen feladat. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kiskutyáknak egyre nehezebb felelős, lelkiismeretes gazdát találni, ráadásul egy alom kölyök felnevelése nagyobb költséggel jár (oltások, féreghajtás, kutyatáp, állatorvosi költségek, stb.), mint az egyszeri műtét.

– Az optimális időben elvégzett ivartalanítással számottevően csökken a kutyákban nagyon gyakori emlődaganatok kialakulásnak esélye.

– Megelőzhetőek a petefészkek és méh daganatai.

– Nem alakul ki a sokszor életveszélyes állapotot jelentő gennyes méhgyulladás. Ennek a betegségnek a gyógykezelése szintén a petefészkek és a méh műtéti eltávolításából áll, csak ilyen esetben a műtét jóval kockázatosabb és költségesebb.

– Megelőzhető az álvemhesség, ami kellemetlen tünetekkel járhat.

– Megelőzhetők a különböző hormonális beavatkozások (hormonális fogamzásgátlás, különböző „esemény utáni” kezelések a nem kívánt párzás esetén), melyek nagyon károsak, mivel sokszor gennyes méhgyulladáshoz vezethetnek.

Kan kutya ivartalanításának előnyei

– Az ivartalanítással nagyban csökkenthető az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztata daganatok és prosztata megnagyobbodás kialakulásának esélye.

– Csökken a nemi hormontermeléssel összefüggő kórképek, például a végbéldaganatok kialakulásának valószínűsége.

– A heredaganat kialakulása megelőzhető.

– Megszűnik a szukák tüzelésével összefüggő kóborlás és az ebből adódó veszélyhelyzetek, kellemetlenségek.

– Csökken a kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint más kanok sem támadják meg, mivel nem érzik az ivari szagot, így nem tekintik riválisnak.

– Az ivartalanítás után pár hét elteltével a legtöbb esetben nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb állatok gazdái lehetünk, mint azelőtt, mivel a műtétet követően pozitív irányú hormonális változás következik be.

Tévhitek

1. „A szukáknak legalább egyszer elleniük kell.”

Az, hogy a kutyáknak meg kell élniük az anyaság érzését minden tudományos alapot nélkülöző állítás.

2. „A szukáknak az egészséges fejlődésükhöz legalább egyszer tüzelniük kell.”

Az első tüzelés előtt végzett ivartalanítás 0.5%-ra csökkenti az emlődaganatok kialakulásának esélyét, míg az első és második tüzelés közötti műtét 8%-ra, a második és harmadik tüzelés között végzett beavatkozás pedig csak 26%-ra. Az első tüzelést megelőzően elvégzett ivartalanításnál nem lép fel gyakrabban inkontinencia (vizelet visszatartási zavar), mint az idősebb korban végzett műtétek esetében.

3. „Megváltozik majd a kutya személyisége.”

Az ivartalanítás a kutya személyiségét, kedélyállapotát, játékosságát, intelligenciáját nem változtatja meg.

4. „El fog hízni.”

Az elhízás a túlzott táplálékfelvétel következménye, ez a tulajdonos által befolyásolható, ivartalanított és nem ivartalanított állatoknál egyaránt előforduló jelenség, ezért kedvencünk táplálására minden esetben oda kell figyelni! Az ivartalanítás után kb. 30 %-al csökken kutyánk energiaigénye, de a táplálék mennyiségének csökkentésével és megfelelő mozgatással elkerülhetjük az súlygyarapodást.

5. „Drága a műtét.”

Egyszeri kiadás, míg csupán egyetlen alom felnevelése a gazdához jutásig máris nagyobb költséggel jár. Nem is beszélve a párzási időszakban elcsavargó állatok esetleges kezeltetésének költségéről, ha baleset érné őket vagy az egymással való verekedés során megsérülnének.

6. „A kölyköknek jó helyük lesz, hiszen már kettőre van is jelentkező.”

De mi van a többi 5-6 kiskutyával, aki egy ellés alkalmával születik? Ha minden kiskutyának van biztos helye, akkor hogyan lehetséges, hogy a menhelyek, gyepmesteri telepek mégis tele vannak és naponta altatják el a feleslegessé vált állatokat? Ráadásul még a tenyésztők sem mindig tudják nyomon követni a kölykök sorsát… Gondoljuk át: ugye nem szeretnénk, ha most olyan jónak látszó helyre adtuk is, később az általunk nevelgetett kis állat az utcán vagy a menhelyen végezné?

7. „A mostani kutyámtól szeretnénk kölyköt, hogy ugyanilyen legyen.”

Sajnos, ha ez ilyen egyszerű lenne, könnyebb lehetne a tudatos tenyésztés. Arra, hogy az utódok közül valamelyik – akár csak külsőleg is – hasonlítson mostani kedvencünkre, nagyon kevés az esély.

8. “Legalább élvezze.” vagy hagy “Érezze át az anyaságot.”

Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkent értékűnek, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől – ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek. Ők állatok, nem emberek, bármennyire is szeretjük őket emberi érzelmekkel felruházni. Számukra a párosodás, a szaporodás egy ösztön, ami semmiképpen sem keverendő össze az igazi “szerelemmel”.