Házi feladatnak azt kaptam hogy írjak témavázlatot a lovaglásról. Az első pont meg van de hogyan tovább, ti mit írnátok bele?

A ló mai szerepe a világban (hobbi lovaglás, versenyzés ezen belül angol és western szakágak, fogatozás, terápiás lovaglás)

kb így lehet folytatni az általad írt vonalat.

Mivel csak vázlatot kérnek, szerintem a lovaglás történetéről írj, mert maga a lovaglás részletekben, úgy mint képzés, segítségek, szakágak specialitásai nagyon részletbe menő kellene, hogy legyen és aki nem lovas, azt sem értené miről van szó.

Nagyon röviden tudok segíteni, mint a vázlat vázlata, Európa lovastörténete:

- lovaglás kezdete: i. e. 1200

- ókori művészet: Xenophón

- háborúban betöltött szerep: nehéz csatalovak, 16-19. század: könnyűlovasság

- barokk lovasiskolák: Bécs, Samur, Jerez, Lisszabon

- lósport: első lóversenyek, 18. századtól versenyre szelektálás, fogadások

- lovassport: szakágak

- hobbilovaglás

- természetes lókiképzés

- vissza a kezdetekhez: dámalovaglás, vadászat, lovas íjászat, középkori bemutatók

- lovak az emberekért: terápiás lovak, vakvezető pónik

A fogathajtást hagyd ki, nem lovaglás.

Szerintem benne maradhat a fogat is, ha esetleg a bevezetésbe teszed bele, hogy a ló felhasználási módjai... :)

Én belevenném, hogy ennél pl. a földművelésbe elég későn vették be a lovat, mert az ökör már lassú volt, és nem volt képes akkora területeket művelni vele az ember - és csak manapság kezd rájönni, hogy néhány területre talán vissza kéne vinnie.

Az erdészetben használják a lovat gépek helyett, igaz, főleg külföldön, két okból, az egyik a talajviszonyok, ahol a gépek nem tudnak közlekedni, a ló ott is gond nélkül átkel, a másik a környezetvédelem.

Aztán lehet írni olyasmiről, hogy az első világháború után, mikor még sok nép (mi is) lóháton vonult hadba, kard, ki kard, kiderült, hogy a hadászatban a lónak többé nem lesz csatákat eldöntő szerepe, de a hadsereg még mindig tart méneseket (könnyű huszárló típus, a lovagkor óta a nehéz csataló már nem jellemző). A második világháború után pedig egyértelművé válik, hogy a ló nem, hogy nem fog csatát eldönteni, de többé semmilyen szerepe nem lehet a hadászatban. A mezőgazdasági gépek megjelenésével kezd onnan is kiszorulni, az iparosodás során a közlekedésből, teherszállításból is főleg a vasút, hajózás, repülők kapnak szerepet (a vasút építése maga kezdetben hatalmas lovas erőt kíván!), így szinte egyszerre szorul ki minden olyan területről, ahol addig hasznos volt:

- személyszállítás

- teherszállítás

- hadászat (ahol nagy birodalmak születtek annak idején, ott mindig fejlett volt a lótenyésztés, és minőségi állomány volt, az emberiség ilyen fejlődését, térhódítását a ló tette lehetővé!)

+- hírszerzés

- mezőgazdaság (ide a ló csak a 19. század második-harmadik harmadában kerül be a ló)

- építészet (vasúté főleg, 19. sz. vége)

A katonaság által tartott ménesekben kezd kialakulni a versenyzés, ahol a katona lovas tudását mérik, illetve a ló idomítottságát - ebből alakul ki a mai díjugratás és díjlovaglás versenyág később.

A 2. VH után kérdéssé válik, hogy a mindenhonnan kiszorult lóval mit kezdjen az emberiség?

A kommunista válasz, hogy ez egy elitkedő, arisztokráciához kapcsolódó csökevény, meg kell enni mind, vagy kutyakaját csinálni belőle - MO-n a ménesek nagy százalékát meg is tizedelik, pl. a gidrán fajta majdnem eltűnik.

A másik nézőpont (kapitalista főleg), azt mondja, hogy a ló végigkísérte az ember történelmét, segített oda jutni, ahol most állunk, nem dobhatjuk el csak úgy - ekkor jelennek meg a ló- (ügető, galopp), és lovassportok (díjlovaglás, díjugratás, military, terep, stb), és ekkor állnak át különféle sportlovak tenyésztésére (a legelején nem fajtákról beszélhetünk, sőt, bár persze itt is megjelentek már különféle lovak, amik másra-másra voltak alkalmasabbak - hírszerzésre, kocsizásra, stb).

Majd innentől lehet írni vagy a lovaglásról magáról, vagy ilyen alapabb dolgokról, a lovat 3 éves kora előtt nem szokás belovagolni, stb., és itt meg lehetne említeni a természetes lókiképzést, ennek kapcsán ez már egy átvezetés a kommunikációra, hogyan stb. :)

Magát a lovaglást, mint sportágat nehéz lenne kirészletezni, mert gondolom, nem 5-600 oldalas könyvre gondoltál. :)

Utolsó vagyok, kihagytam, hogy a kommunikációnál bele lehet menni, hogy érzékeny szociális lényről beszélünk - itt lehet írni a terápiás lovagoltatásról, mint az egyik legújabb használati mód, esetleg a vakvezető lovakról (ezek főleg pónik), ez szintén egy elég új használati mód.

Ebből átvezetve, zárásnak lehet valami olyasmit, hogy bár látszólag a ló kiszorult a mindennapokból, az ember mégsem tudott olyan felhasználási ágat kitalálni, amiben a ló ne lett volna partner és segítség számára.

Ha már új "felhasználási" ágak, akkor kaszkadőr lovak!

Esetleg ki lehet térni rá, hogy bár MO-n nincs akkora hagyománya, de pl. Olaszo. elég nagy lófogyasztó (egyes területei), és eg lehet említeni, hogy a lóhús fiziológiailag, biológiailag egészségesebb, mint a csak abraktakarmányokon nevelt állatok, mivel főleg szálastakarmányt fogyaszt - itt nem arra célzok, hogy öljük le mindet, hanem arra, hogy a tenyésztés során akaratlanul is kerülnek ki biológiai selejtek, illetve olyanok, amelyek ha versenyzésbe, még inkább tenyésztésbe kerülnek, hátráltatják a tenyésztés fejlődését, illetve egyes sportágakban viszonylag sok ló kerül ki fej-, vagy lábsérüléssel. Az ilyen állatok felhasználása fontos, hisz máskülönben nem lehet velük mit kezdeni... A ló tehát úgymond halála után is hasznos (ez számomra is kicsit morbid, én soha nem vágatnám le a lovam, de a tények ugyebár...).