Ti éreztetek félelmet az első saját ló előtt?

Igen,éreztem.Elmentünk megnézni,kipróbálni.A gyomrom görcsölt,a lábaim remegtek de amikor oda értünk minden elmúlt.

Szerintem ez természetes dolog,hiszen az ember nagyon akarja hogy az övé legyen az a csodálatos állat,de még is fél!:)

Utolsó, szerintem nem í]y érti.

Legalább is én úgy értelmeztem, hogy mielőtt megkapod, félsz, hogy nem leszel elég jó neki, hogy nem lesz jó dolga, hogy elrontod, meg ilyenek.

És ez teljesen természetes, én is éreztem ilyet, de majd elmúlik, hozzászoksz :)

Meg kell szokni, hogy ekkora felelősség van a válladon, de menni fog, és fogsz rontani, nem fogsz mindent tökéletesen csinálni, de a saját hibádból tanulsz! Jó lesz! (Itt nem a saját módú belovaglásra, és ilyenekre gondolok, hanem apróságokra, mint pl: nem jó a lovadnak az olyan anyagú kötőfék, mert kidörzsöli nyáron, míg a másik jó. Meg ilyenek.)

Nem féltem.

Belovagolatlan, emberekkel alig érintkező lovat vettünk, de amint megláttam, tudtam, hogy nem lesz baj. Én lovagoltam be őt (nem vagyok profi, a barátnőm apukája is segített), én idomítottam. Oké, néha rám tört a görcs, hogy nem fog sikerülni, elrontok valamit, de ez már akkor más kérdés. Mielőtt megvettem volna, egyedül izgatott voltam, és persze - be kell látnom utólag - egy ici-picit féltem is, hogy netán nem a megfelelő lovat választottam, nincs meg köztünk az összhang, utálni fog, hasonlók.:) De ezek eltűntek, mikor levezettem őt az utánfutóról.