El képzelhető, hogy ha egy öreg cicát meg vernek, ha véletlen bepisil és hogy utána nem mer a helyén sem pisilni?

Nagyon rossz ötlet, igen...

El fog tűnni csak szólok, és vége van!!!Éhen hal, vagy elütik.

Egy macskát úgy kell egy új házhoz szoktatni, hogy ember, simi, kaja, szép szó, és ez minimum 3 hét....keresztet vethetsz a cicára!

Az agybeteg anyukád NYERT!

Mely megyében vagytok???, komolyan mondom megmentem azt a cicát!

Pedig azon a kisajtón ki fog menni, és mivel nincs kötődés, el fog tűnni.

Sajnálom, hozzám cicaparadicsomba került volna...80+40 négyzetméter macskakert (macskabiztos), 40 négyzetméter garázs,és kazánház egerészni, és kb 160 négyzetméter ház, emeletes...9 cica, plusz négy a szomszédban...lett volna kiktől tanulni, a szocializációt...

De, nevelés kérdése!

Az első reakciódat megértem, de engem ne nézz átlagos gazdinak, vénróka vagyok már a macskák terén. Nálam olyan nincs hogy üldözés mert azt nem hagyom, az ilyen cicákat, és az első hetekben kizárólagos emberi figyelmet kap, és külön alszik a többiektől. Én itthon dolgozom számítógépen, tehát nálam az ügyelet 24 órás. Nem tudják elüldözni, mert nincs hova, nem tud az idegen, szabad környezetbe elmenni, mert a kerítésünk szökésbiztos...ez a macskabiztos kerítés...

Mondok egy példát. Tavaly májusban egy anyacica egy olyan néninek a küszöbére fialt, aki hellyel-közzel etette. De a kisebbség gyermek képviselői, arra fele azzal szórakoznak, hogy a folyóba dobják a kiscicákat, vagy megvárják míg kicsit önállóbbak, és a kutyák elé vetik őket. Azonnal be akarták így fogni őket, ahogy ott szült, és elriasztották az anyát szülés közben. A harmadik kiscicáról így le sem szedte a burkot, a néninek kellett leszedni, de mint később kiderült nem elég hamar. Az anyacicát bezárta a fás kamrába a kölykeivel együtt, és várta a segítséget, mert a"gyerekek" zaklatták, és fel akarták törni a kamrát értük. Így kerültek hozzám. Az egész család.Az egyik kölyökkel baj adódott, és állatorvosi ellenőrzés ellenére elpusztult. Mint a nénivel beszélve utólag kiderült, ő volt az akiről a burkot le kellett szednie, csak hogy nem elég gyorsan, meg oxigén hiányt kapott, ergo fogyatékos volt a kiscica. Ordított, nem evett, kiszáradt, furcsa volt...jobb volt neki.

A másik két kölyök maradt meg, akik mellé még két talált kölyök jött (nagyon vadak voltak, így befogtam őket, mert vad kiscicának nem fogok gazdit találni, tehát a szocializáció érdekében zártam őket a kis családhoz) Az anyacica be is fogadta őket, sőt még azt is hagyta hogy szopizzanak, csodálatos volt, ilyet még életemben nem láttam. Így volt 4 kölyke, 2 saját, 2 idegen. De ez nem volt elég, kapott még egy kamasz kölyköt is, mert egy ismerősömnek a cicáját meg kellett őriznem 3 hétre, mig elutaztak, tehát kaptunk egy vendég kiscicát.

Nem elég hogy ez az anyacica úgy nőtt fel hogy ütötték vágták, kergették, megzavarták szülés közben, és egy vad, félős cica volt...még kapott a nyakába 2+3 kölyköt nevelni...hát hagy ne mondjam kapott feladatot, és volt mivel elfoglalnia magát. Ez mind úgy zajlott, hogy az egész földszint az övék, volt, a többi cicámtól elzárva, csak az ablakon át ismerkedhettek.

A vad két utcai kiscica megszelídítése mellett, ott volt nekem ez az anyacica, aki annyira vad volt, hogy páromat csontig megharapta, betámadta...

Az 5. cicát, hazavitték a gazdái.

A maradék 4 cicából, 3-nak lett gazdája, egy a nyakamon maradt, és természetesen az anya sem kellett senkinek. Szarul nézett ki, alig volt szőre az alultáplált élete miatt...erről máig megvan a neten a videó:

(amit inkább privátban küldök el, mert még a telefonszámom is rajta van)

Ekkor jött el az idő, az összeengedésre. Konkrétan nem történ semmi. A sok macskámból egy fújt rá, és ideges lett (de ő máig ilyen, a leghiperaktívabb), a többi elment mellette. Szóval a hónapokig tartó ablakon át ismerkedés, nem volt egy nagy hülyeség, lényegében tudták ki ez az "új" cica, csak még nem találkoztak... Ekkora az anyamacskával annyit haladtam, hogy ha szopiztatott, akkor valamennyire a fejéhez engedett nyúlni, de ha csak közelítettem a hátához, idegrohamot kapott.

Innentől elindult a rehabilitáció, a többi cica rengeteget segített nekem abban, hogy a bizalmát visszanyerjük. megfigyelte hogy a többiek, hogy jönnek, kötődnek hozzám, játszanak velem, bújnak, és szótfogadnak...szó szerint miattuk kezdett el megbízni az emberben, és egyre többet engedett meg. Én csak jutalmaztam, csak simogattam, és a kedvenceivel kedveskedtem neki...a parizel volt neki az Isten...képzeld, még a száraz, és konzerves macskakajától is félt..

Most ez egy éve volt, a cica már követ, bújik, kéri a nagy meggyöntölést, kergeti a többit, és nem fél az idegentől, ha jön hozzánk valamit. A rehab most is tart..mert még attól hogy ölbe, vagy az emberen feküdjön, attól idegbajt kap...de! úgy,hogy ha már bárhogy lefogom, gyógyszer, szuri, nyakörv le-föl vétel miatt, nincs az a pénz hogy megharapjon, tudja hogy ezt a kezet nem szabad...csak összegubbaszt, és fél. De nem izgulok, még fél év, és a hasamon fog aludni.

Na ennyit egy macska rehabilitációjáról...ezt nincs az a hülye, aki rajtam kívül még csinálja.

Na most ezzel a történettel (és van több is), csak nyugtatni akartalak, de nem rábeszélni, mert nehogy azt hidd, hogy egy leányálom amit bevállalnék, és nagyon hiányzik ez most nekem...csak borzasztóan sajnálom, és itt aztán álom élete lenne...

Alapesetben, ha közel lennél, megnézném a cicát, felmérném az állapotát, amennyire értek hozzá az egészségi állapotát...

Nem véletlenül kérdeztem pl hány éves...

Gondolom nincs ivartalanítva, és milyen oltásai vannak, ha vannak.

Ezt nekem mind fel kell mérnem...

Ivartalanítás, oltás, orvosi ellenőrzés....stb egy egy vagyon, még ha nekem mindenre kedvezményt is adnak...

Tudnom kell mindent. Behozhat betegséget, bármit...legjobb lenne ha ott megvizsgálnák, és beoltanák, pl.

nekem meg kell csinálni az elzárt részeket csak neki, ergo pl ajtónyílásokra visszarakni a nyitható rácsot,stb...így kezdődik a szocilaizáció...

Ide kerülne, első lépés fürcsi, második állatorvos, harmadik ivartalanítás...

Nekem most a 9 ből csak egy fiú nincs ivartalanítva, szóval nem lenne jó, ha összeakadnának a kisasszonnyal. Nem nagyon volt pénzem a fiúra.Már azon is agyaltam, hogy gyűjtést rendezek a kezeléseire, és videóval hálálom meg a segítőknek, hogy megy sora...és milyen fasza helyre került...nagyon sokan álltak a cicád mellett ezen az oldalon...kétségbeesésemben....

Gondoltam én is rá, hogy vajon az utazást bevállalnátok e a férjeddel. És tudod e hogy miskolcról van szó?

Még azon is agyaltam, ha már itt vagytok, akkor elmehettek a barlangfürdőbe, egy hegy választ elé tőle minket, és akkor valami másért is megérte az utazást...szóval hidd el agyalok, és mérlegelek én is...

Ha küldesz privátot, fotókat is szívesen küldök az itteni macskaparadicsomról, kertről, bungalójukról...

Ja meg hogy a videón látott vad, és csúnya cica, milyen szőrös, husos, és gyönyörű lett nálam...