Ti mit tennétek? Nagyon nagy dilemmában vagyok!

Ha CSAK pénzkérdés lenne, fogamat összeszorítva megoldanám valahogy (bár már így is mínuszban vagyok, gyermekem is van, tehát tőle is elveszem, amit a kezelésre fordítok).

Itt inkább arról van szó, hogy az orvos is inkább lebeszél a költséges kivizsgálásról, mert őszintén elmondta, hogy nagyon kétséges az eredmény.

Gyakorlatilag 3 eset lehetséges:

1. Olyan problémát talál, ami miatt azonnali elaltatást javasol a kivizsgálás után (erre a cica kora miatt komoly esélyt lát).

2. Olyan problémát talál, amit lehet kezelni tünetileg, de gyógyítani nem, és ezzel csak meghosszabbítani lehet a cica életét, de teljes életet már soha nem fog élni.

3. Olyasmi áll fenn, ami súlyos ugyan, de megfelelő kezeléssel gyógyítható.

Jelenleg sötétben tapogatózunk, nem tudjuk, milyen irányban induljunk el. Ráadásul szegény cicám utálja az orvoshoz járást, a vizsgálatokat, a kezeléseket, lelkileg is megviseli a dolog. Most itt inkább az a kérdés, hogy kitegyem-e ennek a tortúrának, őt is, magamat is, tudván, hogy nagy valószínűleg semmi értelme, csak a szenvedését hosszabbítom meg, vagy pedig hagyjam szépen elmenni. Jelenleg a tüneti kezelés hatására jól van, de az orvos elmondta, hogy ez csak a látszat, mert a probléma forrása nem szűnt meg, és talán nem is megszüntethető. Nem tudom, hogy mennyi időt nyerhetek neki, napokat, vagy éveket, és az vajon teljes élet lenne-e, amit a kezelés hatására el lehet élni. Túl sok a bizonytalansági tényező. Ha krőzus lennék, és kisujjból ráznám ki azt a pénzt (ami akár százezres nagyságrendig is felmehet, ha egyszer belevágunk), akkor is ugyanígy dilemmáznék, hogy vajon jót teszek-e vele... Jelenleg úgy érzem, hogy csak nekem fontos, hogy úgy érezhessem, mindent megtettem, és közben olyan tortúrának teszem ki, amit ő nem akar. Ilyenkor olyan rossz, hogy nem tudja elmondani, mit szeretne...