Egy állát, azaz macska sem mászkálhat a telken kívül! Szerintetek nem kéne betartatni valahogy az emberekkel ezt a törvényt?

Valóban jobb lenne, ha kötelező lenne a chipeztetés.

Így ha a kocsi elé rohan és a sofőr elrántja a kormányt, nekimegy egy fának akkor lenne kire ráverni a kártérítést.

Ha meg elütik a cicát, akkor a gazdáját lehetne büntetni állatkínzás címszóval.

Ha védett madarat, gyíkot fog a macska, akkor meg természetkárosítás miatt.

# 10

ennyi erővel én tigrist akarok tartani a 180cm magas kerítésemmel, 1000 m2-es telkemen.

Ha kimegy és megeszik valakit, akkor azzal takarózok, hogy hát istenem, ez faji sajátosság.

Azt is írja a szabályozás, hogy telekhatáron belül kell tartanod az állatot!

Nem tudom, mi ez újabban, ez a benti tartás mánia, eddig ahol jártam a világban, tőlünk lényegesen fejlettebb állattartási kultúrával rendelkező országokban (USA, Németország), sehol nincs benti macskatartás (max. a nagyvárosokban). Mindenhol kint kóricálnak esténként a nyakörves, jól tartott cicák.

Nyilván ha egy forgalmas út mellett laknék, nem tartanék macskát. De mivel gyakorlatilag egy éves korom óta macskatartó vagyok, ezért a lakóhelyem is 100%-ban macskakompatibilis. Csendes, kis forgalmú, szűk utca, ahol lehetetlen száguldozni és macskabarát szomszédok, macskabarát kutyák. Nálunk az utca 70-80%-ának van cicája, mind kijárós. De hangsúlyozom, ugyanezt tapasztaltam tőlünk nyugatabbra is.

Az itthoni allattartasi kultúra a béka segge alatt van. Nem akarok senkit megbàntani vele, de ez így van.

Valóban telken belül kellene tartani minden állatot. Aki szeretné, az meg tudja oldani.

Lehet kennelt, kifutot építeni. Lehet macska biztos kerítést felhúzni. Lehet alapból bent tartani, lehet pórázon sétáltatni.

Aki akarja megoldja. Szerintem a benti tartás és a zárt kifuto a legjobb megoldás. De hát pénz, pár száz ezerbe biztos belekerul, mire felhuzod.

Nyílván rengetegen vannak, akik a 10 ezer forintos ivartalanítàst sem fizetik ki itthon, mert drága. Na ők tuti nem fognak kifutoval szarakodni..

Szóval ez van. Én is rettenetesen sajnálom azokat a cicakat, akiket elütik, megmèrgezik, kutya megfogja őket stb. El lehetne kerülni.

Kutyáknál is rengetegszer előfordul, hogy gyakorlatilag az utcán élnek, hiába van gazdijuk. Nálunk tele van önsètàltatò kutyával a környék. A gazdi magasról leszarja, nem csinaltatja meg a kerítést, nem foglalkozik semmivel.

Lehet ha büntetést kapnanak idővel javulna a helyzet. De szerintem az igazi megoldás az lenne, ha fizetős és regisztrált dolog lenne az àllattartàs. Nem kell nagy osszegekre gondolni, csak egy jelzés szintre.. Akik beoltatni sem viszik el, mert drága, azok hátha idővel beismernèk, hogy nekik nem kell állat..

Aki költ az állatra rendszeresen, az nem szokott ilyen felelőtlen lenni. Azok sem, akik fajtatiszta állatot tartanak.. Hülye lenne hagyni az úton koborolni a cicat, ha 200 ezerbe fájt volna..

De amikor ingyen utánad vágnak bármennyi macskát, ha kéred ha nem, sok helyen nem becsülik meg őket.

Azért nem csak végletek léteznek. Ne abból induljunk ki, hogy van a benti tartás, és aki nem bent tartja a cicáját, vagy kifutóban, az tuti nem ivartalanít, biztos nem gondoskodik az állatáról, stb.

Nálunk faluhelyen még a hivatalos állatvédő egyesület SEM várja el senkitől a kizárólagos benti tartást, egyedül a főutak mellett élőktől. (Csak kinti tartásra, egerészésre, nem adnak örökbe macskát, de kinti-benti tartással csendes mellékutcákba simán.)

És az ló túloldalára átesőknek köszönhetően annyit sikerült elérni, hogy egy csomóan már nem fogadnak örökbe menhelyről macskát, mert nem hajlandók vállalni azokat az irracionális előírásokat, amiket támasztanak. Tőlem havi rendszerességgel kérdezik ismerősök, hogy tudok-e olyan szervezetet, ahonnan adnak kinti-benti tartásra cicát. És tudok. És annak az ismerősömnek, aki egy csendes zsákutca legeslegvégén lakik (tehát semmi autóforgalom nincs), annak szívesen is ajánlom. Főút mellett élőnek nyilván nem. Annak sem, akinek a szomszédjában agresszív kutya van. Annak sem, akinek a környékén rendszeresen mérgeznek állatokat (kutyákat is, kertbe bedobálva a mérget).

43 éve van macskám, általában több is. Mindegyik kinti-benti, akik már nincsenek velem, azok valamilyen súlyos, jellemzően időskori betegségben mentek el.

Leírtam fentebb. Volt egy kutatás, ha jól emlékszem Angliában. Kinti-benti macskákra kamerákat szereltek és megnézték, hogy mit csinálnak, amikor elmászkálnak.

Bejelölték térképen, hogy mekkora területet jár be egy állat. Kiderült, hogy egy átlagos házi macska területigénye min. 3-4 lakóteleknyi, de sok macskánál még ennél is jóval nagyobb volt, kb. 10-12 telek méretű. Ez független a macska nemétől, viszont minél több macska élt egy háztartásban, annál jobban vágytak a saját privát szférára, minél nagyobb területre.

Emellett fára másztak, kerestek egy csendes zugot, ahova elvonulhattak (nem a saját kertben, mert ott voltak a fajtársaik), illetve szocializálódtak, vagyis más macskákkal találkoztak, metakommunikáltak, körbeszaglászták egymást. Ezt a kutatásban szereplő macskák naponta megtették, mindig ugyanazt a területet járták be, ugyanazokkal a macskákkal találkoztak, kommunikáltak, stb.

A saját macskáim pl. ma egész nap kint voltak, de szem előtt. A szomszédunkban van egy kis lejtésű garázstető, amin imádnak heverészni, mászkálni - nekünk ilyen tetőnk nincs, azért járnak át. Ha nem ott voltak, akkor egymástól tisztes távolságra heverésztek a kertben, illetve az egyik a szomszédban (neki a kertünk a jelek szerint túl kicsi).

Nyáron jártunk etetni egy ismerőshöz a cicájukat, amíg nyaraltak. Ott pl. esténként szabályos macskabuli volt esténként. Mindenki tart cicát az utcában (egy nagyon csendes zsákutcáról van szó). Este a környék összes macskája kijött az utcára és ott játszottak egymással, vagy csak leültek és nézték egymást. De szemmel láthatóan igényelték egymás társaságát. (Németországban is tapasztaltam hasonlót, ott is megvan a macskák gyülekezőhelye, ahova az összes házi cica jár. Nem kóborak, mind nyakörves, jól tartott cica.)

Anyukámékhoz átjár egy utcabéli macska az ő egyik cicájukkal játszani. Minden nap jön szomszédolni, játszanak egy kicsit, aztán hazamegy.

A macskáknak is van szociális életük! Hozzánk is átjár a szomszéd sziámi, az egyik macskámmal jóban van, a többi nem érdekli. Ők mindig üdvözlik egymást.

Szóval összefoglalva: nagy területigény, nagy mozgásigény (főleg a mászás) és nagy szociális igény. Ezt nyújtja számukra a kijárós életmód.

Sajnos ettől még nagyon messze vagyunk, pedig jó lenne.

A szomszédunk szerint az ivartalanítás ördögtől való és a macskának kint van a helye. Egyem a szívét, kell neki az a 4 hektárnyi terület, hogy boldog legyen. Ezért nem volt gond, hogy nálunk elkap 1-2 csibét valamelyik cica, hogy folyton le volt pisilve a kerti bútor, a földieper ment a komposztra, mert olyan macskaxar szagú volt, hogy nem ehettünk belőle. A saját kinti-benti macskámból folyton szedtem ki a kullancsokat úgy, hogy ő soha nem járt kívül a telekhatáron. Egyszer elegem lett és örökbe fogadtam egy kutyát, aztán még egyet. Azóta nem jönnek át a szomszéd macskák, nincs kullancs és végre van értelme a konyhakertnek és nem csak macskaalomként funkcionál.

Az én macskám alapból benti, de ha kint vagyunk, akkor kint van velünk. Fél napokat elbogarászik a kertben. Eszébe sincs átmenni a szomszédba.

Apukám fürjeit tavaly egy nagy kandúr törte össze. Több is elpusztult. A macska gazdája csak vállat vont és azt mondta, hogy a macska ilyen. Apu meg siratta a madarait.

Viccesnek találom, hogy amíg abból óriási felháborodás van, amikor valaki otthagyja a kutyája után a kutyaxart, a macska oda végzi a dolgát, ahová csak tetszik és az teljesen normális, hogy ott marad.

Kinti macska tartók, most őszintén mondjátok meg. Ha a kutyám folyton átmenne a ti telketekre és ott kakilna minden nap, ti örülnétek?