A dinoszauruszok és a madarak rokonok egymással?




válasza:A “dinoszauruszok” rengeteg különböző fejlődési ágat foglal magába, köztük a madarakét is. A madarak tulajdonképpen theropoda dinoszauruszok akik túlélték a K-T kihalási eseményt. S igen, ezért hasonlítanak.
Sokan úgy mondják ,hogy “a madarak nem dínók, hanem csak a dínók leszármazottjai”, ami végül is szinte igaz, viszont modern rendszertanban csak monofiletikus csoportokat (=a csoportnak tartalmaznia kell a közös őst s annak minden leszármazottját) fogadnak el, eszerint nem tudsz kievolválni egy kládból. Ha valami x-ből fejlődött ki akkor x-hez tartozik, mindegy ,hogy mennyire lett más mint mikor indult.
Igen, a dinoszauruszok és a madarak valóban rokonok egymással. A madarak a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki a mezozoikum idején, és közeli rokonságban állnak egymással.
A madarak és a dinoszauruszok közötti kapcsolatot számos bizonyíték támasztja alá:
Csontvázszerkezet: A madarak és a theropoda dinoszauruszok csontváza számos hasonlóságot mutat, például a csípő szerkezete, a hosszú nyak és a háromujjú kéz.
Tollak: A tollak nem csak a madarakra jellemzőek, hanem számos dinoszauruszfaj is rendelkezett tollakkal. A tollak eredetileg nem a repülésre szolgáltak, hanem például a hőszabályozásra vagy a díszítésre.
Légzőrendszer: A madarak és a theropoda dinoszauruszok légzőrendszere is hasonló, mindkettőjüknek légzsákjai voltak, amelyek segítették a hatékonyabb oxigénfelvételt.
Genetikai kutatások: A genetikai kutatások is alátámasztják a madarak és a dinoszauruszok közötti rokonságot.
A madarak tehát nem mások, mint a dinoszauruszok egyetlen túlélő ága. A ma élő madarak valójában dinoszauruszok, és a dinoszauruszok örökségét hordozzák magukban.




válasza:



válasza:Nem rokonai, nem leszármazottai, hanem az egyetlen túlélő ága a dinoszauruszok fejlődésének. Maguk a kihalási hullámot túlélő dinoszauruszok.
Éppen ezért a modern terminológiában ma már úgy fogalmaz, hogy a kréta-tercier kihalási esemény során az összes repülni nem képes, avagy nem-madár dinoszaurusz halt ki.
Bár a köztudatba még mindig nem ment át, és hüllőszerű ábrázolásmódban vannak jelen, de a dinoszauruszok jelentős részéről ma már bizonyított, hogy tollasak voltak (noha a dinoszaurusz nagyon tág fogalom, több rendet - hüllőmedencéjűek, madármedencéjűek - és ezen belül is több kládot - sauropodák, theropodák - foglal magába, de a theropodák között általános volt a tollazat. A korszerű tudományos ábrázolásuk valójában így néz ki:
Még a tyranosaurus fiókái is tollassan születtek, amíg kamaszkorban el nem érték azt a testtömeget, ami már önmaga nyújtotta a stabil hőháztartást. (Hasonlóan például egy elefántnak sincs szüksége bundára.)
Ez el is vezet a következő ponthoz: a dinoszauruszok, vagy legalábbis egy részük biztosan melegvérű volt. A ma élő számtalan életforma közül kizárólag a madarak, és mi, emlősök vagyunk melegvérűek. Hiszen a tollazat eredetileg a testhőszabályozást szolgálta, mint az emlősökön is a szőrzet. (E kettő egyaránt a prototollakból fejlődött egyébként ki.)
Ehhez négyüreges szív párosult, szintén ahogyan ma egyedül csak nekünk, emlősöknek, valamint a madaraknak, illetve a legközelebbi rokonaiknak, a krokodiloknak van.
Keményhéjú tojást tojtak, ami ma csak a madarakra és a korkodilokra jellemző. (Kígyók, gyíkok, teknősök, stb mind lágyhéjú tojást tojnak.)
Bizonyított, hogy egyes fajok kotlottak, amit kizárólag a madarak csinálnak.
Emellett találtak olyan embrió-fosszíliát, amely a mai madarakéval megegyező testtartásban helyezkedik el a tojásban:
Ami ennél is érdekesebb, hogy vitatott, de felvetődött, hogy tojásfoggal is rendelkezett, mint a mai madarak is, amivel feltörrik a tojás héját kikeléskor.
Mitől dinoszaurusz tehát a dinoszaurusz, és honnantól válik madárrá?
A csőr miatt? Számos dinoszauruszfajnak volt csőre.
Ne tévesszen meg a karmokban végződő karoknak és a fogas állkapocsnak a hiánya. A madarak embriójánál a fejlődés során egy pontig még három ujjban végződő karok vannak jelen, majd ezek közül forr össze két ujjnak a csontja, és alakul ki belőlük végül a szárny:
A harmadik ujj pedig most is ott van, karommal, nézd csak:
Továbbá a kutatások során csirkék DNS-láncának egy bizonyos, inaktív pontját aktiválva sikerült kezdetleges fogképződést is beindítani a embrióknál, illetve néhány csigolyáig a farokképződést is sikerült kiváltani. Ha pedig elképzelünk egy csirkét fogas állkapoccsal, három ujjú karokkal, és farokkal, akkor tulajdonképpen máris megkapjuk egy krétakori theropoda képét:
Ma a tudományos meghatározás az, hogy madárnak számítjuk azt, ami önerőből repülni képes, vagy ősei valaha azok voltak.
Ezért mondjuk tehát, hogy a kréta-tercier kihalási esemény során az összes repülni nem képes, avagy nem-madár dinoszaurusz halt ki.
A repülni képes dinoszauruszok három olyan evolúciós előnnyel rendelkeztek, amik miatt megmaradtak a nehéz időkben. 1) A repülni képes voltukból fakadóan kistestű fajok voltak, így jelentősen kisebb volt a táplálékigényük. 2) A repülni tudásuk miatt sokkal könnyebben tudtak helyet változtatni táplálékforrás után kutatva. 3) És a legfontosabb: a dinoszauruszok többsége vagy kizárólag húsevő, vagy pedig kizárólag növényevő volt. A repülni képes dinoszauruszok ellenben mindenevők voltak. Az evolúció kiszelektálta a gyengébb túlélőképességű dinoszauruszokat.




válasza:#5
“Hiszen a tollazat eredetileg a testhőszabályozást szolgálta, mint az emlősökön is a szőrzet. (E kettő egyaránt a prototollakból fejlődött egyébként ki.)”
Minden mással fején találtad a szöget, viszont ebben biztos vagy? Mert az emlősök s hüllők (így a madaraké is) fejlődési ága nagyon korán szétvált, kb a szárazföldhöz alkalmazkodás során a magzatburok kialakulásakor. Akkor még nyomokban sem volt se melegvérűség se primitív tollak/ prototollak. Főleg ,hogy a korai synapsida-on/ emlősszerűeken még nem volt szőr se, a korai dinoszauruszokon se toll. Valami pikkelyszerű borítás a korai magzatburkosokon még esetleg, de nem hiszem ,hogy ennél kicsit is szorosabb kapcsolat lenne a madártoll s emlősszőr közt.
Esetleg amire gondolhattál (bár nem hiszem ,hogy összekeverted volna) ,hogy a pteroszauruszokat borította egy pehelyszerű “tollazat” ami talán azonos eredetű a dinoszaurusz tollakkal.




válasza:#6
Jelen ismereteim szerint igen. De nyilván nem zárom ki a tévedés lehetőségét.
További kérdések:
Sziasztok, van a 10 emeletes mellett (amibe élek) egy fenyőfa meg más fajta fák is vannak körülötte és éjszaka hallani a csivitelést, nem zavar csak érdekel hogy milyen madár énekel ilyen időszakban?
Tudok a zebra pintyről, hullámos papagájról és nimfáról. Kíváncsi vagyok a vélemenyétekre.
Még a galamboknál is közelebb engednek magukhoz, pedig azok aztán pofátlan állatok. Ha elmegyek egy galamb mellett és pár centi van köztünk a galamb azért odébb áll, de ezek a feketerigók tavasszal semmit nem reagálnak rám. Hogy nem eszik meg a macskák őket ha ilyen szelídek?
Nyilvánvalóan a szükséges lépéseket, alapokat, és mindent, ami szükséges - előtte - a megfelelő szakemberektől megtanulva!
Korábban még nem volt rá példa hogy itt nálunk Budapesten a 18. kerületben megjelenjen egy gólya, most viszont itt tanyázik egy a környéken, többször láttam már, illetve hallom kerepelni szóval tuti itt van valahol pár tíz méteres sugárban. Szerintetek ha tennék ki...
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!





