Galambok. Előfordulhat olyan, hogy a galambok amikor csapatosan felrepülnek, nekirepülnek az ember (ek) nek?

Nrm repülnek neked, mert miért? Ő is félnek tőled, ha neked repülnének az nekik olyan lenne, mintha a "halálba" repülnének.

(A denevérek miatt gondolod, hogy lehetséges? Mert néha az ember feje felett szállnak? Az sem támadó jellegű, hanem a felzavart rovarokra hajtanak rá.)

Ez a veszély galamboknál nem fenyeget, nyugi! :)

Érdekes....

Kiskoromban én is féltem tőlük ha túl sok volt a közelemben vagy ha egyszerre fel/le szálltak de közbe tetszettek, vonzottak is mint minden más állat.

Aztán lettek papagájaim, utcai madarakat figyeltem,stb és hirtelen eltűnt a félelem.

Egy gyerek rokon ha jól emlékszem kisiskolás korában volt először nálunk és félt a legkisebb,legszelídebb papagájomtól illetve nem is tőle hanem attól ahogy hirtelen elrepült.

Nem tudom honnan ered ez a félelem talán abból hogy gyerekként nem érted, nem tudod megérteni az adott élőlény(galamb) viselkedését és a hirtelen történő így kevésbé követhető ráadásul zajjal járó mozgás(elrepülés) még ijesztőbbé teszi az egészet. És a kisgyerekkori félelmek mély nyomot tudnak hagyni így később nem érted miért de félsz tőle. Mint minden más oknélküli félelem ez is leküzdhető kis lépésekben és akaraterővel.

Az hogy neked repülnek tényleg nem valószínű mert az ember számára felfoghatatlan sebességgel képesek döntéseket hozni mert csak így tudnak repülni, manőverezni, ha hirtelen megtámadja őket egy ragadozó a levegőben csak ezen képesség meglétével tudnak a másodperc tört része alatt irányt változtatni vagy hajmeresztő manőverbe kezdeni. Ha megnézed a csapatban repülő galambokat amikor az egyik túl közel ér a másikhoz mindkettő azonnal lereagálja és elfordítsa a testét hogy ne csapódjon a másiknak a szárnya és visszahelyezkednek megfelelő távolságba egymástól. De elég megfigyelni a szobában repkedő papagájokat is: gyakran úgy manővereznek száguldozás közben hogy éppen hogy nem csapódnak a falnak vagy csak a szárnyuk legvége ér a bútorhoz mert ez még nem hátráltatja a repülésüket. Előre tervezik az útvonalat repülés közben és mindig van B tervük is ha nem jönne össze amit akarnak ezen kívül a reakcióképességük is sokkal jobb mint az emberé így szintén a másodperc törtrésze alatt lereagálják az előre nem várt történéseket. Ezt mind repülés közben miközben arra is figyelnek hogy hogyan és merre repülnek, merre van a párjuk,fajtársaik, mi veszi őket körbe és az utcai madarak még azt is kiszámítják pl. hogy a szél hogyan befolyásolja a repülésüket, mennyivel előbb és másképp kell leszállniuk miatta. Elképesztő teljesítmény szerintem habár a madarak engem mindig is lenyűgöztek.

Igaz a felszállás egy kicsit más mert ott egy bizonyos irányba nézve fellökik magukat és arra fognak/tudnak repülni elsőre amerre a fejük néz de ez csak egy rövid táv mert hamar irányt tudnak váltani és nyilván nem arra lökik magukat amerre te vagy mert látják hogy arra nem tiszta a terep de ha pl. egy épp felszálló galamb elé lépsz akkor elképzelhető hogy súrol a szárnya vége ahogy próbál kikerülni de abban nincs semmi, frontálisan neked menni nem fog mert gyorsan reagál a jelenlétedre.

Én a papagájaimtól kaptam már pofont, taslit,stb is mert nem figyeltem ki merre repül épp és eléjük mentem de ez megint más mert itt ugye egy x négyzetméternyi lakásról van szó ahol nem minden esetben tudnak kikerülni rendesen.