A párducot/jaguárt/pumát be lehet szelidíteni?

Láttam én is ismeretterjesztő filmeket, de azok a nagymacskás filmek életmentésről, kényszerhelyzetről szóltak, az oroszlánkölykök anyját kilőtték. Azok a kicsik elpusztultak volna, ha az ember nem veszi gondozásába őket.

Cumisüvegtől az ivarérettségig úgy voltak a gondozójukkal, mint a házimacskák. Aztán, amikor megtanították őket, hogyan kell önállónak lenni, szabadon engedték őket. Úgy jártak vissza a gondozójukhoz, hogy egyébként szabadok voltak, élték a maguk életét: ha akartak, jöttek, ha nem, nem. Maguk vadásztak, családot alapítottak...és néha, HA ŐK ÚGY AKARTÁK, akkor "meglátogatták" a volt gondozójukat.

Olyankor együtt játszottak, birkóztak, az oroszlánok cicamód viselkedtek

Biztosan "be lehet szelidíteni" a párducot, jaguárt, pumát is, de soha nem fogom megérteni, minek újra és újra megerőszakolni a természetet, minek sportot csinálni az állatkínzásból? Némelyik üresfejű újgazdag már nem tudja, mivel bizonyítsa a felsőbbrendűségét, itt is hencegett már nem egy. Egzotikus állatok, őserdőkben honos kis majmok, madarak, vadmacskák kellettek volna neki. Kipusztulás szélén lévő, veszélyeztetett fajtákat akart gyűjteni, hogy legyen mivel felvágni a haverok előtt, bizonyítani, hogy ő is valaki, elvégre minden megvásárolható.

Ezek azok a figurák, akiket berekesztenék egy olyan csodaországba, minden/bármi megkívánható kényelemmel ellátott helyre,

ahol egyébként csak és kizárólag mesterséges intelligencia és robot lenne körülöttük, élő ember egyetlen egy sem. Lenne körülötte kényelem, gazdagság, "értelem" és mi szem-szájnak ingere, de élővilág, ember, állat, növény semmi.

Biztosan igen hamar megváltozna a véleményük és az értékrendjük. Rádöbbennének tán, hogy ami sok százezer és sok millió év alatt alakult és rendeződött úgy, ahogyan ma (még) létezik, azt nem biztos, hogy értelmes és érdemes dolog egy szempillantás alatt felrúgni.

De az emberiség is megérett már a kipusztulásra.

Szerintem, egy ilyen állat ivarérettség elérése után is "meggyőzhető" arról, hogy a "gazdája" mellett maradjon és cuki kezesbárány legyen, de ahhoz a vadmacska részéről olyan erős kötődés, olyan mértékű "önfeladás" szükségeltetik, aminek elérése után nem feltétlenül kéne "büszkeséget" érezni.

Más, ha az állat beteg, idős, önmagát ellátni képtelen, életveszélyben van.

És más, ha egyébként egészséges és csak azért "rabosítja", veszi el a szabadságát őt a "homo sapiens", hogy megmutassa, hogy ő a világ ura.

Biztosan "be lehet szelidíteni", de én ezt a természeten vett erőszakként fogom föl. Nem elég, hogy "befoglaltuk" az élettterüket, egyre ritkábbak azokon az élőhelyeken, ahonnan a nagyokos "homo sapiens" miatt vannak kipusztulófélben.

Nézd meg, mennyire vad tud lenni egy egyszerű házimacska! Mennyivel több vadászösztönt, embertől való függetlenséget őrzött meg a háziasítása után is, mint pl. a háziasított állatok legtöbbje!

Persze, van ilyesmi is : [link] ,

de ő "magától" barátkozik a mangusztákkal.

Az pedig elég elkeserítő, hogy mostanra állatvédőknek köszönhetjük , ha néhány olyan faj (még) nem tűnt el a föld színéről, aminek a létezését mi, emberek lehetetlenítettük el. Nem a természetes szelekció ítélte őket kipusztulásra, hanem az embereknek egy olyan csoportja, aki képtelen a saját létén túl más emberek/állatok/növények létezésének jogát/hasznát elismerni. Na, ezek a baromira "értelmes" emberek képtelenek lefordítani a felelősségtudat szintjére , hogy "A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" .