Miért történik ez manapság?

Sokat gondolkodtam, kiírjam-e egyáltalán ezt a kérdést, de már régóta foglalkoztat ez a gondolat.

Csak nem értem az emberek felfogását mostanság, régebben is feltűnt már, de most valahogy drasztikusabbá vált a szememben.

Miért van ez az anyós, meny utálat, hogy a családok minél inkább távolabb akarnak élni egymástól, lenézik sokszor azokat a fiatal párokat akik otthon élnek, hogy nem igazán segítik egymást a rokonok, nincs összetartás...

Miért történik ez?

Én nagyon szeretem a családom és próbálok elfogulatlan maradni, én se, mi se vagyunk tökéletesek, de a napokban beszélgettünk egy párral (én és a férjem) és szinte megrökönyödve vették tudomásul azt hogy mi akik egészen jól állunk pénzügyileg az én szüleimmel élünk úgy, hogy 4-en közös megbeszélés alapján döntöttünk így. Mindenki kiveszi a részét a háztartásból, sőt még beosztásunk is van rá. Sőt, 4-ember között elosztottuk a kötelező költségeket mint a rezsi, tisztító szerek, stb, és mindenki teljesen arányosan járul hozzá. Teljesen kivoltak kelve magukból hogy ez beteges, hogy semmi magánszféra és amúgy is állítólag szörnyű az hogy a férjem ennyire jóba van a szüleimmel, nem egészséges.

Hogy mi? :D

Nyilván nem szívesen folytattuk a velük való társalgást, szóval illedelmesen tovább is álltunk, de az agyam eldobom hogy még mi vagyunk a betegesek ezért.

Nem csak itt tapasztaltam ezt, hanem ezen a platformon is. Egy csomó olyan kérdés van itt, hogy utálom az anyósom, az anyósom utal engem, pénzt kérnek kölcsön hogy merészelik, meg hogy nem adják vissza...

Vagy a kedvencem, hogy ha valaki megházasodik akkor ennyi, a rolót le is lehet húzni, akkor ketten vagytok vagy vannak gyerekeitek akkor külön család vagytok és ne merjen a férj hazalátogatni sokszor és mondjuk ott enni meg ilyesmi mert az istenkáromlas!!! :D

Persze ez sarkítás, nem csak fekete és fehér szín létezik, elhiszem hogy vannak olyan rokonok akikkel az ember nem szívesen tartja a kapcsolatot mert valami szörnyű dolgot tett ellene, ezt én is megertem.

De amúgy nem az lenne a normális hogy próbáljuk a kapcsolatokat elmélyíteni, hogy családon belül számíthassunk egymásra, és kellemes legyen az együttlét?

Felesleges dolgokon veszekedni, vagy lenézni egymást valamiért egyáltalán érdemes??!

Engem sose zavart sőt, küldtem a férjemet haza az édesanyjához hogy segítsen, az anyósomat egyébként imádom, rengeteget beszélünk, ő messze lakik tőlünk de így is rengeteget találkozunk azért. A párom apukám legjobb barátja, konkrétan közös a hobby, eljárnak együtt, ilyesmi. Anyukámat is imádja, én is imádok mindenkit és lehet túl giccsesnek tűnik mindez de nekem az a furcsa, ha valaki kis semmis indokok miatt nem szereti - tiszteli a családját.

Ti tapasztaltatok ilyesmit manapság?