Miért csinálja ezt, hogy kezeljem?

Az anyósommal alapvetően jól kijövünk, de csak mert mióta a férjemmel együtt vagyunk próbáltam mindenben megfelelni. Amikor várandós lettem, mondta hogy ő nem fog semmibe beleszólni, úgy csinálunk mindent ahogy akarunk. Meg is nyugodtam hogy ebből nem lesz konfliktus. Aztán ahogy megszületett az unoka úgy változott meg minden találkozásról találkozásra, mert (szerencsére) fél ország elválaszt bennünket. Az elején elrontottam azzal hogy napi szinten küldtem a kèpeket a gyerekről, mert ha egy nap nincs 5 kép meg 3 videó akkor már megy a rinya hogy küldjünk már valamit, had nèzzèk az unokát. Amikor talàlkozunk minden dolgonàl megkérdőjelez, pofákat vág, rám ripakodik ha adni akar valamit és nem fogadom el mert van belőle elèg és nem olyan nagy a lakásunk hogy minden sz.rt tárolgassunk ami nem kell neki és rám akar sózni. Amikor ott vagyunk, ki se nyitjuk a szemünket reggel, már nyit be hogy adjam oda a gyereket. Kivagyok ettől az egésztől azt érzem hogy èn èvek óta mindent megteszek a jó viszony érdekèben, de már kezd betellni a pohár. Szerintetek hogy tudnám leállítani kegyesen? Nagyon terhes már a mártirkodása hogy az unokàja miatt èl, meg mindig azt vàrja hogy mikor láthatja, meg hogy úgysem jöhet majd hozzájuk nyaralni a gyerek (soha senki nem mondta hogy nem engedjük, de még nincs fél éves sem)... ott van a fèrje és a másik gyereke akikkel egy háztartásban èl. Kezd nagyon àtlendülni a ló másik oldalára. A gyereket a fèrjemnek és magamnak szültem, nem neki. Mègha sokszor így is gondolja.