Valóban jobban fog később is ragaszkodni a kislányom így anyósomhoz?

Főként azoknak a válaszára lennék kíváncsi, akik anyóséknál laknak, laktak. Az 1 éves kislányom sokszor úgy érzem jobban ragaszkodik anyósomhoz mint hozzám. Mivel ide született mert nem tudtunk saját lakást, házat venni, ezért amióta hazahoztuk a kórházból anyósom a kezdetektől fogva segít mindenben. Örülök is ennek mert egyedül tényleg nem bírtam volna szerintem a nehézségeket, de kislányom mostanra már nagyon ragaszkodik hozzá. Még apósomhoz férjemhez is jobban. Ők mindig nyitott beszédes határozott természetűek voltak és tudnak vele sokat szórakozni nevetni amit a kislányom nagyon szeret. Szereti ha foglalkoznak vele megnevettetik. Anyósom újszülött korától fürdeti éjszakázott is vele sokat mivel nagyon hasfájós volt. Tudom hogy nekem kellett volna de mivel eléggé kimerültem a kórházban meg első gyerekes ként fogalmam sem volt mit hogyan kellene csinálnom így segített sokat. Mindig csak nála nyugodott meg a hasfájós időszakaiban nagyon sominden új dolgot apossal tanították meg neki. Én nem biztos hogy ennyi mindent tudtam volna hogy meg lehet vele tanítani kicsin. Szoptatni se tudtam mivel a bimbóvédő miatt sok levegőt nyelt így hasfájós lett meg nem is volt elég tejem. 1 hetet ha próbálkoztam itthon aztán tápszert adtunk neki mert kicsi súllyal született és már éhes volt nagyon. Tény hogy én vagyok vele a legtöbbet itthon de délután amint hazajön valaki és meglátja már hozzá akar menni. Főleg anyós apósért van oda de a férjemhez is ragaszkodik azért. Mivel én eléggé csendes zárkózott természetű vagyok ezért nem tudok vele úgy bohockodni megnevettetni mint ők. Néha nevet nálam is de legtöbbször eljátszik meg sír nyűgös ha egyedül vagyok vele. Tudom hogy többet kellene beszélnem hozzá határozottnak lenni mert így azt fogja hinni ő a főnök és nem fog hallgatni rám. Màsnál is akik anyosnal laknak jobban ragaszkodik hozzájuk?