Mit szólnátok, ha anyós így hívna meg vendégségbe?
Felszínes "jó viszonyt" ápolunk jelenleg.
Korábban még normálisan meg voltunk hívva amikor családi körben összejöttek, akkor is ha tudjuk milyen a viszony. De már egy éve én nem voltam, mert mindig úgy szervezték, hogy én nem tudtam menni munka miatt. Most véletlenül pont ráérek, s mikor megtudta hogy jó az időpont, meghagyta a lehetőséget, hogy másik napra tegye e át vagy se, egy tök idétlen indokra hivatkozva. Aztán most azt mondta, mégis aznap lesz amit mondott. De elkezdte forszírozni, hogy velünk akár másik nap is jó ha összeülünk! Ez már nem az első... Akkor még rá lehetett kenni, mert hogy dolgoztam. De most nem és mint aki azt erőltetné, hogy ne is akarjunk már menni magunktól. Arra hivatkoznak, hogy sokan leszünk nem férünk el és kééényelmesebb lenne. Érdekes, évekig elfértünk ugyan ezzel a létszámmal, mert mindig ugyan azokat hívják meg! A fia közelebbi rokon, mint akik jönnek még vendégek! Nekem visszatetsző, hogy ennyire nem akarja, hogy ott legyünk, de a fiát zaklatja ha segítség kell, akkor menjen már csinálja meg ezt meg azt neki. Akkor nem baj, ha megy.
Szóval felmerült bennem a gyanú, hogy miért nem akarja ennyire, hogy ott legyünk, különben nem tette volna hozzá, hogy de máskor is jóóó...
Elmennétek így csak azért is, vagy lemondanátok de máskor sem kell abban az esetben találkozni és megmondanátok az arcába ahogy van, hogy nem megyünk ne aggódjon ha ennyire szégyell minket?
válasza:5-ös válaszoló!
Igen, ezek a verziók vannak.
6,7 válaszoló!
Nem akarom az egész sztorit leírni, mert hosszú lenne, de a fiát sem szereti annyira, nem csak engem. Nem csak az én véleményem.
Sértésnek mindenhogy sértés az ilyen úgy gondolom, mert ha csak engem nem akar látni, az a fiának is sértés nem? Az hogy nem fogadják el az ő döntését, hogy engem elvett feleségül. Meg nekem is sértő, ha fia előtt azt adja elő, hogy kedvel. Akkor miért is nem akarna látni - elvileg? Soha nem merték kimondani konkrétan, hogy ők engem nem szeretnek. Mindig megfordították ha szóba hoztam, hogy mert én vagyok olyan! Amikor megkérdeztem hogy na mit is csináltam, ami sértő volt? Akkor tessék sorolni! Arra nem kaptam választ, csak hallgatást.
Megfordult a fejemben a 4-es válaszoló gondolatmenete is, hogy azt mondom nem érek rá, aztán de közben mégis és beállítunk. Nyilván azért, hogy meglepődjön.
Karácsonykor velünk is eljátszotta kedves 8-as válaszoló, hogy mondott egy időpontot, hogy Ő mikor ér rá! :D Aztán felhívott minket, hogy inkább másik nap menjünk, mert sok kaja megmaradt. Aztán ne kelljen már ránk is főzkérezni ugye még egyszer, ha már ott a sok kaja. Megértelek teljesen! Nem tudom, mi mindig úgy kérdezzük bárkitől, hogy neked mikor jó, mondok egy időpontot hogy esteleg ekkor jó e vagy keressünk mást ami mindenkinek jó. Szóval figyelembe venni a másikat, megadni a lehetőséget, akár a másik fél is mondhat napot... De náluk mindig ők mondják meg. A pláne, a csúcs még az volt, amikor kölcsön kért nem keveset és ő már akkor meg is szabta, hogy mikor adja vissza és hogyan. Na hát tudod mit adtam.
válasza:13-as válaszoló!
Elég szomorú! Fura egy gondolatuk, hogy egy pici babának nem kell az anyja, á minek. Nyilván az ellenszenv miatt, de akkor is. Rendben, hogy megoldod a helyzeteket, de gondolom nem erre vágytál te se. A gyereknek sem lesz jó, ha szurkapiszkálódanak majd akár később, meg direkt ellened beszélnek neki, amit te tiltasz, majd ők megengedik. Nem tudom, mennyire vagytok egymással, kinézed e ezt belőlük.
Azt én sosem fogom megérteni, miért kell utálkozni. Miért nem fogadják el, hogy a gyerekük kit választ és kész. Ha jól megvannak, miért nem mindegy nekik?
Nem tudom ezzel te hogy vagy, de ha nekem valaki azt tanácsolja, én ne menjek (nekünk nincs gyerek), a férjem meg menjen egyedül... Ha elmenne egyedül, azzal csak őket erősíti amúgy, hogy nyugodtan utálkozhatnak és ezt a férjem elnézi. Szerintem nem ez a helyes megoldása egy ilyen ügynek.
válasza:Lehet lepontozni de:
1. A fia annyit megy segíteni amennyi a saját családotok rovására nem megy,mert mégis a gyereke.Normális keretek közt ebbe nem szólhatsz bele.
2.Miért kéne neked bármikor menni,ha nem vagytok jóban?Külön ember vagy a férjedtől/párodtól,én egyáltalán nem mennék olyan helyre ahol csak a férjem miatt hívnak meg de nem bírják a búrám.
válasza:Kérdező! #13 vagyok. Én sem így képzeltem, de rosszabb is lehetne. Némileg javult a dolog, de azért, mert a férjem elzárkózik mindentől, amiből engem ki akarnak hagyni. Például megígértetni vele egy találkozót nélkülem, hogy aztán már csak beletörődni tudjak. Vagy az unokák körüli döntések is ilyenek. Ő átlátja és lecsapja a labdát, ezért én nem félek és nem foglalkozok vele.
Amikor meghívjuk őket magunkhoz, akkor is látom, hogy egyértelműen nem hozzám jöttek. Ellenem beszélni esélyük sincs, mert nem hagyjuk a gyerekeket velük, pont a hozzáállásuk miatt.
Szerintem az lenne tiszta a férjed részéről, ha eldöntené, hogy kinek ad igazat és ennél is maradna, nem pedig hallgat, nehogy vita legyen.
válasza:"Elmennétek így csak azért is, vagy lemondanátok de máskor sem kell abban az esetben találkozni és megmondanátok az arcába ahogy van, hogy nem megyünk ne aggódjon ha ennyire szégyell minket?"
Egyik sem!
Nem vagyok híve a passzív-agresszív játszmáknak.
Hanem a férj helyében megkérdezném az anyámtól (ill. a feleség helyében a férjemet kérném, hogy kérdezze meg az anyjától) hogy mégis miért nem akarja, hogy a feleségem (vagyis a kérdező) ott legyen a családi ünnepségen?
Nyíltan, egyenesen tenném fel a kérdést és nem engedném, hogy tereljen, mellébeszéljen.
Nem írtad, hogy korábban miért idézőjelesen volt "jó" a viszony. Milyen konfliktusok, nézeteltérések voltak eddig? Ha voltak, akkor azokat kell megbeszélni, ill. lehetőleg orvosolni.
válasza:Egyszerűen megmondanám neki, hogy ne aggódjon, nem vagyok összenőve a fiával, ezért én inkább otthon maradok.
Ha kölcsönösen nem kedvelitek egymást, minek akarod, hogy te is légy hívva? Hadd menjen a férjed, mert neki meg az anyja. De a leírásod alapján rá is ki akarod vetíteni a problémád, hogy téged megsértettek, és szerintem annak örülnél, ha ő se menne.
válasza:Furán vagy összerakva kérdező.
Miért kéne mindig mindenkinek szeretnie egymást?Miért kéne mindenkit szeretnem/kedvelnem akit a férjem?
Én egy különálló ember vagyok, saját gondolatokkal, érzésekkel,véleménnyel,illetve felnőtt is vagyok aki elfogadja,hogy vannak olyan emberek a világban akinek nem vagyok szimpatikus, aki utálja bizonyos hibáimat(mert mindenkinek van hibája,neked is),aki nem kedvel.Miért kéne mindenkinek kedvelnie?Attól mert valaki házas,nem kell ránőni a másikra.
A férjed veled él, ő téged választott, de nem dolga,hogy az anyját/bárkit meggyőzzön,hogy márpedig kötelezően kedvelniük kell.(nyilván azt elvárhatja, hogy tisztelettel bánjanak veled,de kedvelniük,puszipajtásoknak nem kell lenniük)
Kezdjük az elején.... Meghívott MINKET, megkérdezte itthon leszek e aznap. Igen, itthon. Később, utána mondta személyesen, hogy máskor is jó. Nem azt mondta, hogy én ne menjek, hanem hogy MI mehetünk máskor is és ezt NEKÜNK mondta! Az, hogy ők a büdös életbe nem kedveltek, egy dolog. De ezt így soha nem mondta a fia arcába és a fia úgy tudja, az anyja nincs velem rosszban. Ezt soha nem mondaná így meg neki! Nem is öljük egymást úgy, tévedésben vagytok ezzel kapcsolatban. Én kedvesen beszélek hozzájuk, én nem bunkóztam soha velük! Az más, hogy én őszintén kimondom az igazat mostanában róluk, amit ők sosem akartak hallani, hogy szembesítem bizonyos tetteikkel. S a fia szokott nélkülem is menni, de nem úgy megy el, hogy én direkt ne legyek ott.
Én vagyok fura amúgy? Nekem az a fura, hogy valaki szerint az tök természetes, hogy a párja például leszarja magasról, hogy téged mint társát a szülei esetleg utálkozva fogadják! Hát ne haragudjatok, nem én vagyok a fura! Én ilyen esetben azt szeretném, hogy jó legyen a családi viszony, nem táplálnám a szart azzal, hogy jó akkor te ne gyere, ne rontsad a levegőt nekünk! Ha nyílt a dolog, akkor inkább meg próbálnám oldani, mert én szeretném a páromat magammal vinni egy családi ebédre! Hihetetlen ugye?
Olyanról hallottatok, hogy elfogadás? Annak ellenére, hogy más kategóriás az egyén, lehet mást gondol, más az életfelfogás és ezt elfogadod! Nem kell egyet érteni, de ezért elfordulni valakitől ha alapvetően az az ember téged nem bánt! Érti mindenki miről beszélek? Én nem bántottam őket soha! Egyetlen bűnöm az volt, hogy létezek, elnézést kívánok. Mert tudták, ha komoly kapcsolata lesz egy olyannal mint velem is, akkor az "el akarja költöztetni" majd a fiát. Nem, nem kitépni és most már vissza se nézzen, csak felnőtt módjára összeköltözni, élni a saját életünket. Ez valóban szörnyű dolog. Ezért van annyi anyós-meny rossz viszony egyébként, mert nem hagyják a gyereket felnőni! Inkább elmarnának mindenkit, csak a gyereknek nehogy más is fontos lehessen. Nehogy önállósodjon, mert akkor lehet magát helyezi előtérbe, a saját életét, egy másik nőt/férfit akivel családot alapít.
Ez volt a bűnöm és az, hogy vannak saját gondolataim amik nem egyeztek az övékkel és már nem voltam hajlandó alárendelni magam, mert ők azt gondolják csak az a jó, amit ők csinálnak! Miért kellett volna feladni saját magam? Ők miért nem tudták elfogadni, hogy én xy vagyok, xy helyről jöttem más szokásokkal és szimplán jóban lenni ettől függetlenül? Nem szurkapiszkálódani, leszólni és ellenem beszélni olyan dolgokban, amik ránk tartoznak hiszen mi terveztünk együtt élni. Hát ezzel a fiát sem veszi figyelembe, hogy neki is lehetnek saját gondolatai, nem csak engem! Na nem baj...
Na mindegy, ez van. Én sajnálom a legjobban még így is, hogy ez van... Mert lehetett volna tök jó is.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!